Vissza-------------------------------- Tartalomhoz

Dió- és diófapusztító emlős állatok

Kép helye Mottó:
"A mókus ősszel begyűjti magának a diót,
hogy télen majd elővehesse és elfogyaszthassa."
(Agatha Christie: A titokzatos Kék Vonat, 250. o.)
(bűnügyi történet)

Mottó:
„Najmilej do orzecha
Wiewiórka sie usmiecha!”
(Mi drágát ad a diófa,
Az a mókus mosolya!)
Wladislaw Scislowski

Az emlősök közül a mókusok (Sciurus vulgaris) jellegzetes termésfogyasztók, ezzel állítólag kárt okoznak. Például a tiszakóródi dióliget bennszülött mókusait könnyen megfigyelhetjük.

A mókus nemcsak az érett, hanem a még zöld burkú, már szilárduló belű diót is előszeretettel fogyasztja reggeliként és vacsoraként. Kép helye Az érett diót pedig felkészletezi olyan helyen, ahol eső, nedvesség nem éri, de számára télen is elérhető, megtalálható.

Tudjuk, a dió héjának feltöréséhez a törési ponton mintegy 15 kg erő szükséges. Elvárható ekkora erő egy aranyos apró mókustól? Nem is így töri. Ismeri a diótermés anatómiáját, és a leggyengébb részén, a varrata mentén rágja félbe a diót. A fa alatt pedig az üres féldiók gyűlnek:


Mókuskár Kép helye

A mókusnak haszna is van. Terjeszti a diótermést, szaporítja a diót. Nemcsak a véletlenül elejtett diókból szaporodik a diófa, hanem a télen el nem fogyott raktárkészletből is.

Mókus dióval Kép helye Mókus dióval Kép helye

Az őzbakok (Capreolus capreolus) a fiatal diófák törzséhez dörzsölik agancsukat, ezzel elég sok csemete pusztulását okozhatják a téli időszakban. De nemcsak télen. Az őz a többéves fáknak is képes a teljes kérgét leszedni. De ha csak félig szedi le, akkor is elpusztul a fiatal diófa.

Májusi őzkár és ugyanaz a fiatal diófa augusztusban:


Őzkár Kép helye
Őzkár Kép helye

A vaddisznók (Sus scrofa) a dió magvetést képesek felkutatni és akár teljesen kitúrni. A fiatal facsemetéket pedig lerágják.

Ülőfa ragadozómadár számára diócsemeték között, mezei pocok ellen Kép helyeMezei pocok Kép helye Az emlősök közül a mezei pocok (Microtus arvalis) a legjelentősebb diófa-károsító. A fiatal facsemeték körüli kapált, művelt, lazított földbe előszeretettel fészkel, és a diófa gyökerét rágja a téli időszakban. Ezen kívül a törzs kérgét is lerágja, akár a hó alatt is, és a csemete pusztulását okozza. Különösen kedvez számára, ha a facsemete körül fakéregből, fűrészporból, stb. takaróréteget készítünk. Sajnos, kénytelenek vagyunk a pocok ellen - különösen szárazabb években - csalétekkel mérgezni.

Természetes segítőtársaink, a pockon élő ragadozók - róka, elvadult házimacska, menyét, egerészölyv, kékvércse, baglyok, stb. - sok pockot megesznek. De sajnos, nem mindet. Ha megritkult a dióskertünkben a pocokállomány, máshova mennek táplálkozni, hogy a biológiai egyensúly helyreálljon. A biológiai egyensúly pedig azt jelenti, hogy ha sok diónk terem, akkor sok pocok is megél rajta.

A következő képen egy ragadozómadár által elejtett, de egyben el is felejtett pockot látunk.

Mezei pocok Kép helye

A mezei pocok ősszel az össze nem szedett diót - ha van megfelelő üreg - elraktározza, és folyamatosan megeszi. Dióhéjak a mezei pocok raktárából:

Pocokkár Kép helye

A pocok tavaszi nagytakarításakor egész diók is előkerülnek:

Pocokkár Kép helye

A rákövetkező őszön pedig dióéréskor újból kitakarítja föld alatti raktárát, kihordja a tavalyi dióhéjakat, és bekészletezi az idei diót:

Pocokkár Kép helye

Ne feledkezzünk meg a dióraktár egereiről se! Nem is tudnánk, annyira büdösek. Nincs cicó, kell egy cica. Vagy egérméreg.

Egér ellen Kép helye

Ez a staniclis módszer elég primitív, külföldi. De ha nem kapni speciális, párnás egérirtó csalétket, nekünk is így kell a raktár fala mellé helyezni, sűrűn.

Ha dióskertünk már kielégítően terem, megjelennek a nagyobb diófogyasztó rágcsálók is. Hörcsög jelenlétére következtetek a föld alól kibányászott altalaj mennyiségéből, de a rókafogta hörcsög maradványából is.

Kép helye Kép helye

Kószapocok Kép helye A kószapocok (Arvicola terrestris) főleg víz közelében, de máshol is az 5-6 éves fáknak is képes a teljes gyökérzetét úgy megenni, hogy a végén a fatörzs alján csak egy kihegyezett ceruzához hasonló gyökértörzs-maradványt találunk. Ha fertőzése előfordulhat, a telepítésre kerülő csemetéket akár 40 cm-es talajmélységig is vegyük körül műanyag törzsvédő hálóval. Aztán 10 év múlva külön gond lesz ennek eltávolítása.

Egyébként a füstpatront ajánlják ellene.

A kószapocok járata úgy néz ki, mint a vakondtúrás. A különbség annyi, hogy a vakond a túrás közepén jön ki, a kószapocok pedig az egyik szélén. Ha kijön egyáltalán.

Kószapocok járata Kép helye

Kártétele:

Kép helye

A kószapocokjárat bejárata, pocokirtózva:

Kép helye

Búcsúzzunk a kószapocoktól az alábbi képpel:

Kép helye

A mezei nyúl (Lepus europaeus) fogát télen is koptatni kell, mert állandóan nő. Az őszi lombhullástól kezdve az áprilisi kizöldülésig, amikor már más ennivalót is talál, előszeretettel rágja a diócsemeték és a fiatal, néhány éves diófák kérgét. A kérget körberágja, a fiatal fák pusztulását okozhatja. Rendszeres jelenlétünkkel nem tudjuk elriasztani, a kutyától se fél, a dióskertbe mindig visszatér. Kerítéssel nem lehet ellene védekezni, mert a drótkerítés drótszálait alulról a fogával széthajlítgatja, a dióskertbe állandóan több be- és kijárattal rendelkezik. A téli szezonban elkerülhetetlen a fiatal fák tözsvédőzése, 40-50 cm magasan.

Ugyanígy az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) is.

Mezei nyúlak a dióskertben:

Kép helye Kép helye

A nagy pele (Myoxus glis) a diótermésből téli tartalékkészletet halmoz fel.

A diótermést a raktározás során az egerek károsíthatják.

Egér Kép helye

Ne feledkezzünk meg háziállatainkról se! A juhok az elérhető diólombot mind lelegelik:

Juhkár Kép helye Juhkár Kép helye

Kedvenceink, a kecskék úgyszintén.

Kecskekár Kép helye

Madarak

Mottó:
„diófának három ága
minden ágán egy madárka"
(Hervay Gizella verse: Diófa)

Vetési varjú

Corvus frugilegus

A madarak közül a varjakat tartják számon, amelyek sok diót képesek elhordani, jóval többet, mint amennyit feltörnek és elfogyasztanak. A vadon nőtt diófát a népnyelv varjú ültette diónak nevezi. Vad körülmények között a diófák terjesztésében játszott szerepük nem értékelhető eléggé, de a dióskertekben jelenlétük bosszantó.

Vetési varjú Kép helye

A varjak az elvetett magdiókat is kikaparják.

Szajkó

Garrulus glandarius

Rokona a varjúnak, úgy is viselkedik, ami a diófogyasztást illeti.

Szajkó a diófán Kép helye

Harkályok

Magyarországon 9-10 harkályfaj él. Más vidékeken más harkályfajok is számításba jöhetnek, például Nyugat-Európában a diótörő madár (Nussknacker, casse-noix, stb).

Harkály Kép helye Harkályvágta seb Kép helye

Egy évvel később Kép helye Begyógyult a harkályvágta seb Kép helye A dióskertekben károsnak tartják a különböző harkály-fajokat. A fás részek kártevőit pusztítják ugyan, de a törzsön és az ágakon sebeket vágnak, amelyek a gombás fertőzések kapui. És a harkályodu is egy nagy nyílt seb a diófán. Fent jobbra a fiatal diófa törzsén vágott nyílás látható, amit az egyik harkályfaj, a zöld küllő vágott, amikor a nagy farontó lepke lárváját szedte ki.

Az egészséges diófa a harkályvágta sebet viszonylag hamar beforrja. Az előző képen látható károsítás tavasszal történt, és télre már alig látszik (jobbra), és egy évvel később már egészségesnek tekinthető (még jobbra).

Elterjedt tévhit, hogy a harkályok és egyéb madarak a diófán annak nedvéért vágnának lyukat, mert szomjasak. Valóban gyakran megfigyelhető, hogy a madár által vágott üreg környékén erősen folyik a diófa leve. De ez a lé sötét színű, a diófa és az őt károsító rovar küzdelmének terméke. A harkálymetszés után ez a léfolyás megszűnik.

A harkályok közül a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) az érő és az érett diót elhordja, egy alkalmas fa hasadékába szorítva szétüti, és megeszi. Nem szép tőle.

A diótörő madárról pedig azt állítják, hogy az összegyűjtött diót fák üregeiben tárolja, és onnan fogyasztja.

Egy-egy harkály többezer szem diót is képes megenni. Hogy mégsem okoz nagyobb kárt, annak az az oka, hogy nagy a területigényük. Egy kisebb termetű harkálynak is - a téli időszakban - legalább 500 hektár az egyéni területe.

Harkálymunka Kép helye

Csuszka

Sitta europaea

Tessék elképzelni, a csuszka képes felnyitni a dió héját! Hogy milyen madarak vannak!

Csuszka Kép helye

Pedig csőre rövid, mégis erős. A diót a fa odvába teszi, és ott kalapálja. Ha nincs odu, alkalmas, például korhadó fán váj egyet.


Madarak ellen a riasztás is megfelelő védelem. Ágyúval ugyan a jó diósgazda nem lő nemcsak verébre, de más madárra se, egyes dióskertekben mégis találhatunk ágyút.

Madárriasztó ágyú:

Madárriasztó ágyú Kép helye

Virágos élősködők

Viscum album - Fehér fagyöngy

Félélősködő, mert a fa által felvett vizet és szervetlen anyagokat szívja ki gyökerével a diófa ágaiból, és saját leveleiben alakítja át saját szerves vegyületeivé.

A fagyöngy termését madarak eszik meg, de magja sértetlenül vészeli át az emésztési folyamatot, és az ürülékkel kerül a diófa ágaira. A fagyöngy magja májusban csírázik, és a csíranövényke gyökérrésze a kéreg alatt a farészbe hatol. Sebeken keresztül könnyen támad. A kifejlett növény évelő, életét a fán tölti. Kártétele a diófa gyengülésében jelentkezik. A diófa mellett más nagyobb erdei fákon is él.

Védekezni a fáról való levágásával lehet ellene.

Meg kell jegyeznem, elég régóta nézegetem a diófákat, de magam még nem láttam fagyöngyöt diófán, akkor se, ha a közeli fákon előfordult.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább