Előző-------------------------------- Tartalomhoz----------------------------------- Következő

A DIÓ ÁRUVÁ KÉSZÍTÉSE

Vázlat:
A dió áruértéke
Tárolás
Héjas értékesítés
Törés
Válogatás
Csomagolás
A dióbél tárolása és további feldolgozás

Mottó:
„A dió különösen alkalmas a kereskedésre és haszontermelésre,
mert jól eláll és könnyen kiállja a szállítás kellemetlenségeit.”
(Baltet Károly, 1885)

Hogy a diósgazda diójából áru legyen, azt ki kell készíteni. Olyanra, hogy a vevő megvegye. Itthon is, külföldön is ezt a tevékenységet többnyire nem a diótermesztők vállalják fel, - tisztelet a kivételnek, - hanem diófeldolgozók, diókereskedők, akikről már nem tudok olyan lelkesen beszélni, mint az imént a diófatulajdonos kollégákról.

Lássuk, ők mit csinálnak, de nézzük úgy, hogy ezt mi, egyszerű parasztok is meg tudnánk csinálni. És ne riadjunk vissza, ha rákényszerülünk, hogy ezt a tevékenységet is felvállaljuk.

A dió áruértéke

Elméleti, diónemesítői szempontból fogalmazták meg a dió áruértékeként a következő szempontokat, amelyeknek egy diófajtának meg kell felelnie, ahhoz, hogy magas áruértékű diónak tekinthessük.

Ezek a maximalista követelmények, aminek talán egyedül a Milotai 10-es fajta felel meg, és talán még a Tiszacsécsi 83-as. Bár az újabb keresztezett fajták még gyakorlati, termesztői kipróbálás alatt állnak.

A többi diófajta ezeknek a követelményeknek nem felel meg. Mégis eladják mindet, piacra talál mind. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a - hazai és nyugateurópai - vevők nem ismerik a legszebb hazai diófajtákat, megveszik a többi diót is. Vagyis a kereskedelmi szokvány, gyakorlat nem támaszt ilyen szigorú követelményeket, még az első osztályú dió esetében se.

De azért nem árt, ha ismerjük a maximalista követelményt, árutermelő munkánk során erre kell törekednünk.

Néhány francia és két amerikai fajta áruértéke: dióméret, bélarány, extra bél aránya, törmelék aránya.

Tárolás

A 8 % víztartalomig leszárított dió gyakorlatilag egy évig károsodás, ízromlás, avasodás nélkül tárolható. Fagyasztva pedig évekig.

A héjas dió tárolására az ideális körülményeket a hűtőház nyújtja. 5-10 C°-on, 60 %-os relatív páratartalmon, szellős konténerekben.

Persze, a hűtött tárolás drága. Még a legfejlettebb diótermelő vidéken, Kaliforniában is környezeti levegőn tárolják a diót, betonpadozatos gabonatárolóban. Ömlesztetten.

Ömlesztett tároláshoz nem kell konténer, rekesz, vagy zsák. Így a tárolótér jobban kihasználható, de a későbbi munkákhoz legtöbbször mégis tárolóedényzetbe kell szedni, ami munka és költség.

Ismerek olyan diófelvásárlót, aki a felvásárolt diót egyszerűen a teherautó platóján tárolja ömlesztetten, diótörésig. A ponyvát napközben felnyitja, a dió szellőzik, és ha nem elég száraz, szárad is.

A szabadban végzett ömlesztett tároláshoz nem elég száraz az őszi éghajlatunk. De olyan arid éghajlat alatt, mint például Kelet-Törökországé, egyszerűen az udvarra is leöntik a diót, úgy is eláll.

Egy horvátországi felvétel a dió tárolásáról:

A zsákos dió többszörösen egymásra rakott raklap-egységrakományok formájában is tárolható:

A kistermelő diósgazdának nemcsak a diótermése kisebb, a diótárolási problémája is.

Jaj, most veszem észre, tisztelt egydiófás (vagy hétszilvafás? - nem tudom pontosan) Kollégám, hogy Önre nem gondoltam. Csak a diótermelő nagyüzemre.

Ön hol tárolja héjas dióját? Ha még nincs rá elgondolása, megfontolásra ajánlom francia parasztok példáját, és varrjon diószsákot. Ugyanilyent, mint a képen van, ugyanilyen szándékos helyesírási hibával.

Attól lesz falusias. Vagy tanyasias, nem tudom pontosan.

Héjas értékesítés

Mottó:
"Eine einzige Nuss rappelt nicht im Sack."
(Egyetlen dió nem csörög a zsákban. - német közmondás)

Dióérétékesítéskor héjas dió fogalmán a száraz, szép héjas diót szoktuk érteni. Az árak erre vonatkoznak. Ezért vigyázzunk, a kellően le nem szárított, megfelelően ki nem válogatott héjas dió kereskedelmét ne értsük ide, mert az tévútra vezethet, ha az árakat hasonlítjuk össze.

Ez a dió héjas ugyan, el is adták, de nem száraz, és válogatatlan. Nézzük a fekete szemeket benne. Szárítani, válogatni kell.

A diószárítással már foglalkoztunk, nézzük a válogatást.

A héjas dió válogatásának gépesítését Amerikában, Kaliforniában vezették be először. Archív felvétel következik 1930-ból, a világgazdasági válság idejéből. A felvétel tanulsága, hogy a gazdasági válságot műszaki fejlesztéssel lehet túlélni. Mert így a piacon maradhatunk, ha a konkurencia tönkremegy is.

A következő kaliforniai kép jelen időben mutatja ugyanazt a munkát, a dióválogatást. A technika ugyanaz. Ennek is van tanulsága. Ha nem kell, nem kell fejleszteni, jó a 75 évvel ez előtti technika is.

Héjas dió válogatás előtt egy hazai üzemben:

Dióválogatás 2010-ben Chilében:

A héjas diót először minőség szerint kell válogatni, ki kell szedni belőle a törött, a férges, vagy bármilyen más szempont szerint nem megfelelő szemeket, majd a kereskedő igénye szerint méretre kell válogatni.

Vagy fordítva. Előbb gépi úton méretre válogatni a szárított héjas diót, majd futószalagos kézi válogatást végezni. Lengyeltótiban ez a sorrend. A válogatógép fölső részén történik a gépi osztályozás, és a középen lejövő szortiment kerül a - képen nem látható - hosszában három részre osztott futószalagra. A kétoldalt álló válogatószemélyzet a szalag középső részére dobja az árunak nem megfelelő szemeket.

Egy nagyobb méretű, kb. 10 m hosszú diókalibráló henger üzemel Karádon. Előnye, hogy egy menetben válogat hat méretosztályra. A szakaszok egyenként bő 1 m hosszúak, a gép magassága 4 m.

A minőség szerinti válogatást nagyobb üzemekben futószalagon szokták végezni. Baloldalt egy régi kaliforniai felvétel látható. 1965-ben még Kaliforniában is az egyszerű, futószalagos kézi válogatást alkalmazták. Jobbra pedig jelenleg kapható, francia gyártású dióválogató szalag, diós kisüzemeknek.

A héjas dió méretét háromféleképpen értékelhetjük: a dió átmérője, térfogata vagy súlya alapján.

Balra is látható egy diómérési módszer, de az nem komoly. Így nem mér senki, a dió körmérete nem használatos.

Jelenleg a kereskedelem az átmérő szerinti méretet alkalmazza, de az sem fejezi ki a dió valóságos nagyságát. Nagyobb, első osztályú méretnek a 32 mm fölötti diót tekintik. De a legalább 30 mm-es diót is nyugodtan eladhatjuk első osztályúként, mert az is nagyon szép. Franciaországban 28 mm-nél kezdődik az első osztályú dió, pedig ők a dió minőségével túlzott követelményeket támasztanak.

Ha nincs dióosztályozó gépünk vagy legalább rostánk, kielégítő megoldás, ha a legkisebb szemeket szedjük csak ki. Természetesen, ez a javaslat csak a hazai hivatalosan elismert nemesítésű diókra vonatkozik. A magyar dió szebb az elmisztifikált francia diónál.

A dió mérete nagyban függ alakjától, a csúcsi rész és a karima alakjától.

Héjas dió válogatása futószalagon és hengersoros válogatón:


A héjas dió méret szerinti osztályozása gépi úton:




A dió méret szerinti kalibrálására Kaliforniában is az imént Lengyeltótiban látott válogatógéphez egészen hasonló berendezést használnak. (Ezek a kaliforniaiak biztosan láttak valamit, amikor Lengyeltótiban jártak.) De náluk más a sorrend, először kidobják kézzel a rossz szemeket, és a kalibrálóról konténerekbe ürül a készáru.

A kaliforniai forgóhengeres diókalibrálóhoz igen hasonló, bár kisebb méretű kalibrálóhengeres gépet gyártanak Kievben is. Jó 5 m hosszú, több, mint 2 m magas, kb. 1 m széles az NRS-4 nevű gép. Sorrendben 20, 25, 30 és 40 mm-esek a hengerpalást furatai. A diót laposvas-borda hajtja előre. A gép óránkénti átbocsátó képessége 350 kg. A gép képe:

Kalibrálógép

Diókalibrálás egy francia nagyüzemben:

És Chilében, ahol az osztályozóhengerről lejött diót 25 kg-ra egalizált zsákokba töltik.

Különböző alakú diók nagysága a térfogat alapján mérhető össze. A legkedvezőbb a 22-26 cm3 nagyságú. A 26 cm3-en felüli diók esetében a nagyság általában már a bél mennyiségének és minőségének rovására növekszik, s ezt a hozzáértő fogyasztók is így értékelik, tehát a 26 cm3-en felüli diók piacossága csökken. A 26 cm3-en felüli diók másik hátrányos tulajdonsága még, hogy a héjfelület alakulása is romlik, általános a dudoros és rücskös felület. Természetesen kivételek vannak.

A harmadik méretmeghatározó tulajdonság a diógyümölcs súlya. Ez a különböző dióváltozatok esetében 5-19 g közötti lehet. A súlyosabb dió általában értékesebb.

A héjas értékesítésnél kialakult az az elítélendő szokás, hogy a héjas diót fehéríteni kell. A kereskedők így igénylik, mert a vásárlóknak így tetszik, főleg Nyugat-Európában. A fehérítés kénnel történhet, ezt a németek "Schwefelbad"-nak mondják.

Fehérített dió:

Amikor elkészítettük az eladásra szánt héjas diót, készítsünk gusztusos mintacsomagokat, hogy a kedves vevőnek legyen ingere héjas diót vásárolni.

A kereskedői igény szerint raschel zsákba mért 10 kg dió, vagy papírzsákos dió, ha a tisztelt vevő úgy igényli:

10 kg-ra egalizált zsákos dió, szállításra várván:



A héjas dióként értékesíteni kívánt tételeket a vevő igénye szerint csomagoljuk nagyobb zsákba vagy kisebb, egalizált műanyaghálóba, ami a fogyasztó számára már vásárlási egységcsomagot képez. Ez utóbbi esetben a csomagolóanyag színét és anyagát úgy válasszuk meg, hogy a szép magyar dió minősége minél jobban látszódjon. Szerintem a dió a fehér raschel-hálóban mutat a legjobban, vagy a most látott sárgában. De ha ilyen világos színűt éppen nem kapnánk, nézzük meg, a piros se csúnya.


Az egységcsomagok kialakításánál alapul vehetjük a franciák kereskedelmi szokványait. Félkilós és 1 kg-os egységet zacskóba készítenek, 5 kg-osat necchálóba, 10 kg-osat kartondobozba, 25 kg-osat zsákba.

Úgy látszik, minden csomagolási módot a kereskedő igénye ír elő. Nekünk könnyű a dolgunk, csak alkalmazkodnunk kell, gondolkoznunk nem. 40 kg-ra egalizált zsákos dió Koreában, a zsákok közé rejtett zsákocskák biztosan a kereskedő megvesztegetésére szolgálnak, hazaviheti, nem kell egy nagy zsákot felbontania, ha diót akar enni:

Diókínálat rekeszben:

Automata gép tölti a hullámkarton rekeszeket egy nagy francia diófeldolgozó üzemben:

Amerikában is így csomagolnak.

Az egyik legnagyobb (lehet, hogy a legnagyobb) amerikai dióexportőr cég, a Diamond egy sor európai országban jelen van héjas diójával. Félkilós, egy kilós celofánzacskós, szépen kiszerelt árut kínál.

Az alábbi kép olaszországi, római hipermarketben készült, a kínált amerikai dió (fajtájára nézve Hartley) igazán nagyon jól mutat az ízléses csomagolásban.

Most már, hogy mint termelők teljes mértékben eleget tettünk a leendő vevők igényeinek, joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy mennyiért tudjuk diónkat értékesíteni.

Nem új a kérdés. A termelő szeretne jó árat kapni érte, de azt nem engedik. Volt idő, amikor hatóságilag szabták meg a héjas dió árát. Nem csak a kommunizmus építése idején!

Például 1941-ben, amikor a hatóság intézkedését így dobolta ki a szeghalmi kisbíró: "Nagy Józsefné sz. Tóth Zsuzsanna szeghalmi lakost azért, mert héjas dióját a megengedett áron felül árusította, csendőri felügyelet alá helyezem."

Ma sincs ez másként, nagyon alacsony árat vár el a fogyasztó a termékeinkért. Magyarországon a vevő ahhoz van szokva, hogy a dió csak lehull a fáról, és össze kell szedni. És arról is tudnunk kell, hogy Amerikában teljes gépesítéssel, magas hozamokkal olyan olcsón tudják termelni a diót, hogy Európában se drágább a héjas diójuk - a mi pénzünkre átszámítva - 250 Ft-nál. Ha német exportra termelünk, tudjunk róla, hogy a legnagyobb exportőr, a Garten Kft az elmúlt években 200 Ft/kg körüli áron vásárolta fel a szép héjas diót, és csak mostanában emelkedik a felvásárlási ár.

Mihez hasonlítsuk a héjas dió termelői árát? Mi ér többet, 1 kg dió vagy 2 gombóc fagylalt?

Ugyanakkor az egyik hazai hipermarketben 800 Ft/kg volt a héjas dió fogyasztói ára. És még csak nem is volt szép.

No, ha mindezeket tudjuk, nézzük meg egy német zöldségkereskedő árcéduláját.

Ez - ugyancsak forintra átszámolva - meghaladja a 2500 Ft-ot. Nekünk viselnünk kell a telepítés, sok éves ápolás költségét is, és jó, ha a tizedét megkapjuk érte. Így tessék kalkulálni.

Ha pedig egy holland fogyasztói piacon nézünk körül, 5 euróért kínálják a jobboldali képen látható diót. Az alanti kép pedig 5,50 eurós árú héjas diót mutat. Pedig nem is szép.

Vagy nézzük az említett római hipermarketet, ahol 1 kg héjas amerikai diót 5,5 euróért, 1 kg olasz diót 6 euróért lehetett megvenni. A mi termelői árunk 1 euro alatt van.

Egy másik olasz hipermarketben már olcsóbb a héjas kaliforniai dió: 5 euro.

A kínai dió - igaz, nem a legjobb minőségű, és messze van - versenytárs lehet. Jelenleg Kínában hajóra rakva 1,25 dollárért (kb. 250 Ft-ért, kb. 1 euróért) ilyen héjas diót kínálnak:

De addig, amíg nem érkezik meg a kínai diót szállító hajó, nyugodtan követhetjük egy francia diósgazda példáját, aki 1 kg héjas diót 4,22 euróért kínál.

Héjas dió a piacon:

Csak az a baj, hogy vevő nincs.

Héjas dió termelői értékesítése háztól:

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább