Előző-------------------------------- Tartalomhoz----------------------------------- Következő

DIÓKERESKEDŐK

Nagyon fontos emberek. A diósgazda tőlük kapja a pénzt. Jóban kell lenni velük!

A fogyasztó pedig tőlük kapja diót. Ez még fontosabb.

Ezt a fejezetet elsősorban a hazai diókereskedelemnek kívántam szentelni, de bajban vagyok. Diótermesztőként ha a kereskedőkre gondolok, erősen megemelkedik a vérnyomásom, annyira, hogy azzal már nem lehet dolgozni. De majd egyszer, ha egészségem lehetővé teszi, ki fogom értékelni őket.

Most jól vagyok, lássunk neki! Először is deffiniáljuk, kik a diókereskedők.

A diókereskedők Marx legjobb tanítványai. Tudják, hogy a P ---> Á ---> P' folyamatból csak nyertesen kerülhetnek ki, a ' nem egy légypiszok, hanem növekvő tőkéjük forrása.

A diókereskedők Marx legrosszabb tanítványai. Nem tudják, hogy a P ---> Á ---> P' folyamathoz elsősorban P, vagyis kereskedelmi tőke kell.

A diókereskedők ma már nem veszik meg a diót, hanem diszponálják. A becsületesebbek kifizetik az árát, amikor már ők is megkapták, a többiek nem.

A diókereskedők elméleti emberek. Nem látják az árut, amivel kereskednek. Az Á felőlük akármi lehet, nem is érdekli őket. Ha nincs dió, mással kereskednek. Számukra egy a lényeg, a '.

A diókereskedők tehát nem diókereskedők. Ezért nehéz róluk írni. Diókereskedő bárki lehet. Tessék megfigyelni, amikor dióhiány van, mindenki diót keres. Amikor meg sok a dió, az ismert kereskedőt se lehet megtalálni, nem foglalkozik vele.

Vannak kiskereskedők is. Ők nem nagyban szélhámoznak, ők megélhetési - nem, nem bűnözők, - kereskedők. Rájuk az a jellemző, hogy a termelőtől igen olcsón veszik a diót, a fogyasztónak pedig igen drágán adják. Ez a kép Franciaországban, Périgeux városban készült a zöldségesnél, a diótermő körzet közepén. Mitől 3,5 euró 1 kg héjas dió, amikor a termelő kb. 1 euróért adja?

Persze, a zsidó kereskedőket se kell félteni. Mitől kerül náluk egy kiló dióbél 4400 Ft-nak megfelelő sékelbe?

Vagy nézzük meg ennek az amerikai kereskedőnek a vörösbélű dió kínálatát. 10 $ egy font dióbél. Vagyis 22 $/kg. Plusz szállítás. Annyiért mi is odaadjuk, plusz szállítás.

Ez még jobb, 10 $ fél font, kilója 44 dollár, kb. 10.000 Ft.

Persze, nemcsak Franciaországban, Amerikában, hanem itthon is vannak kiskereskedők. Egyszer majd írok róluk.

És vannak kiskereskedelmi hipermarketek is. De hogy diójuk honnan van, rejtély. Mert itthonról nem veszik meg a szép, nemes magyar diót, arról tisztelt diótermesztő Kollégám is meggyőződhet, ha felhívja bármelyiket telefonon, és megpróbál bejelentkezni hozzájuk. Én megpróbáltam. Az egyiket Bicskén kerestem fel, a másiknak a beszállítói fórumán tárgyaltam, eredménytelenül.

Ha a képet figyelmesen néztük, a színéről is látjuk, hogy a dióbél nem magyar.

Jaj, még egyről elfeledkeztem. Piac is van. A téren. Például a freiburgi székesegyház előtt.

De, tisztelt diótermesztő Kollégám, a kispiac nem a mi piacunk. Volt időm megfigyelni a szolnoki piac működését abban az időben, amikor még dióval nem foglalkoztam, de félévig piaci árus voltam. Ott állt egy zacskó dió fölött a román megélhetési csempész egész nap, és nem vett tőle senki.

Nem, a kispiac nem a mi piacunk. Nekünk, termelőknek nem éri meg egész nap egy zacskó dió fölött állva vevőt várni. Nagyban érdemes csak eladnunk. Ha veszik.

A nagybani piac lenne az? Á, dehogy! Amióta vidékfejlesztési kormányzatunk határozottan rendet csinált a nagybani piacon, és kitiltotta a romániai cigány dióárusokat, azóta valóban nincsenek ott, de ócska árujuk továbbra is kapható. Magyar őstermelőktől, akiknek nincs diófájuk.

Kipróbáltam a nagybani piacot. Két alkalommal álltam végig a dióm mellett a decemberi hóesést és fagyot, a teljes nyitvatartási időt, hajnali 4-7-ig. A piacon kínált legolcsóbb diónál kilónként 300 Ft-tal olcsóbban kínáltam, a piacon kapható legszebb minőséget, de egy kilót se vettek tőlem. Pedig a regisztráció és a kártya, a belépő nem volt olcsó. És a fuvar, és az éjszakázás.

Van biokulturális biopiac is, Budán, de nem biotermelőknek. Az egy szűk érdekkör belterjes piaca, a konkurenciát nem engedik be. Módszerük az, hogy maguk közül választanak piacfelügyelőt, aki nem található meg a piacon. A szövetség levelezőrendszerén keresztül lehet írni neki, de a levélre nem válaszol. Az eredeti levél:

A következőre, a panaszlevélre pedig a szövetség elnöke nem válaszol. És a harmadikra, amit úgy címeztem, hogy "Bárki a szövetségtől!" pedig senki se válaszol. És még ezt mondják kultúrának.

Ne legyek igazságtalan, egy jó hónapra jött egy válasz. A lényege az, hogy rosszindulattal feltételeztem, hogy a piacra nem engednek be. Ezért nem engednek be.

A biopiacon pedig ismeretlen, indiai eredetű tisztítószerek kaphatók, de a hazai bio-dió termesztőnek nincs helye. Foglalt, nem tudni, kiknek. Még nagyon sok munkájukba fog kerülni, hogy ez a szövetségnek nevezett társaság jóindulatú semlegességet érdemeljen ki nálam. Van összehasonlításom, öt évig én is vezető munkatársa voltam egy érdekképviseleti szervezetnek, de ott máshogy képviseltük az érdekelteket. Megvolt az eredménye, az 1970-75 közötti időszakot nevezik a magyar mezőgazdaság aranykorának.

Most pedig az van, hogy a biotermelő be se léphet a biopiacra, mert rontja a piacfelügyelő piacát. Ő kitiltott engem, közben gátlástalanul lopta el szellemi termékemet, az idegen nyelvekből megismert és hazai viszonyokra igazított dióolajos receptjeimet, a sajátjaiként hirdeti azokat. Tessék csak megnézni az orbánmajor weblapot, ott ezeket a recepteket szó szerint olvashatja, eredetiben pedig ebben a könyvben.

Gátlástalan piti tolvajok uralják a hazai biopiacot. Kellene egy hatékony állami piacfelügyelet, a magyar biotermelők védelmére.

Ha belföldön nem lehet, akkor hol lehet diót eladni? A világpiac, de leginkább az Uniónak nevezett Közös Piac a miénk, ha itthon nem engednek, külföldön kell boldogulnunk.

Mennyiért lehet dióbelet eladni? A gyengébb minőségért is megadnak 4 eurót kilónként, a jobbért 5-öt, a kiemelkedő minőséget 6 euró fölött is díjazzák. Csak meg kell találnunk a vevőt, aki megfizeti.

Természetesen ez exportár, ha belföldre adnánk el, még áfát is rá kell számítanunk.

Drága a dió? Nem, nem a dió a drága. Német kereskedők még a dió fényképéért is elkérnek 4-5 eurót. Darabjáért, nem kilójáért. Tessék az interneten megkeresni az alábbi képeket! Az elsőt 4,0 euróért kínálják, a másikat 5,13 euróért.

Tehát, a végkövetkeztetés: Diókereskedők azok, akik a termesztő és a fogyasztó közé állnak. A termelői diót leócsárolják, és olyan keveset fizetnek érte, amennyit nem szégyellnek. A vevő pedig drágán kapja.

A termelői piacok üzemeltetői pedig minden lehetséges módon megnehezítik, hogy a termesztő a fogyasztóval közvetlen kapcsolatba kerüljön. Mindet végigpróbáltam.

Azt mondta egy kereskedő, hogy megvesz kétszáz kilót a megbeszélt áron, ha elviszem neki Győrbe. Messze van, de elvittem. Megnézte az ETO Park előtti parkolóban, és azt mondta, szép, szép, de nem hófehér. Mert az ő vevői a hófehér diót keresik. Most mondjam azt, hogy olvassa el a Dióskönyvből a fajtaleírásokat, és ha egynél is azt találja, hogy hófehér a dióbele, akkor kerestessen a vevőivel olyant? Mindenesetre nagyon megköszöntem, és vittem tovább, Ausztriába. Igaz, hogy az osztrák cukrász csak másnapra várta az árut, de nagyon örült, hogy milyen szépet kap.

Azt mondta egy kereskedő, hogy adjak neki ötszáz kilót, szlovén exportra, megfizeti, ha megkapta az árát a szlovén kereskedőtől. Akkor még kis buta voltam, belementem, mert ismertem személyesen. Visszajött másnap, hogy itt van kétszáznak az ára, és visszahozott háromszázat, mert a szlovén üvöltözött vele, hogy milyen ronda a dió. Pedig meg se nézte. Megegyeztünk, hogy ugyanazt a háromszáz kilót viszi vissza. Jött is két nap múlva az árával, akkor már jó volt.

Azt mondta egy kereskedő, - nem a bajai, hanem a soproni, - hogy Svédországban rendkívül drága a dió. Kivisz egy tonnát, eladja kispiacon, és ha megkapta az árát, megadja. Nem mentem bele. A bajai ajánlatba belementem volna, neki ugyanez volt az elképzelése, de előre fizetett volna. Persze, megtehette, mert az ő üzleti filozófiája az volt, hogy külföldön rövid életű céget alapít, és mire eljön az áfafizetés határideje, már meg is szűnt a cége.

Ezeket kellene kiiktatni, közvetlenül a fogyasztónak eladni, közvetlenül őstermelőtől vásárolni.

Tisztelt dióvásárló, feldolgozó cukrász, pék, bejglikészítő, kürtőskalácsos, mézeskalácsos, csokoládégyáros, édesipari vállalkozó Kollégám, valódi minőségi dióbelet a magyar termesztőktől lehet kapni. Például tőlem. (Ez reklám volt.)

Drága a magyar dió? Tisztelt diókereskedő Kollégám, - miket nem mondok, a magyar diókereskedő nem az én kollégám, nem rokonom, nem barátom, nem üzletfelem, hanem üzleti ellenfelem, - ha drágállja a magyar diót, javaslom, importáljon Kínából.

De a kínai importot előbb vámkezeltetni kell. Nézze csak meg ezt a vámost, - nem magyar, nem uniós, de mindegy, - kínai import-diót vizsgál éppen. És a kameránk elé nyomja, mit talált a kínai dióban. Betont. Nem sokat, diónyit.

A kínaiak a dióbelet is eladják, külön pénzért.

Nézzünk meg két diót. Az egyikről szemmel látható, hogy a szorgalmas kínai aprómunkások egyszer már felnyitották, a másikról csak sejthető.

A kereskedők az import-diót megveszik, a hazait nem.

Megint elfeledkeztem valamit megemlíteni. Létezik internetes kereskedés is, ez a jövő, a legjobb, a leghatékonyabb, a 21. századi megoldás!

Nosza, keressünk eladó dióbelet!

Melyik megyében van eladó dióbél?

Zala megye lemaradt, de nem baj, mi nem Zalában lakunk. Jó is, hogy nem ott lakunk, mert dióbél helyett szállítócsigát vagy használt raklapot küldenének, ha előre elküldenénk a dióbél árát.

Viszont felkeltette az érdeklődésemet a több megyében is kínált használt dióbél. Mi lehet ez?

Kézenfekvő, a vevők kényelmének kiszolgálása. Már nemcsak megtörik a vevő helyett a diót, nemcsak kiválogatják, megdarálják, megcukrozzák, hanem el is használják. Az emésztési folyamat véterméke lehet a használt dióbél. Szerintem. Mást nem tudok elképzelni.

Hol kapható?

Megint csak Zala. De jó, hogy nem ott lakunk! És nem Hajdú-Biharban, Veszprémben. És nem Budapesten vagy Csornán. Mert arrafelé nagyon büdös lehet, figyeljük meg, tárolt változatban is kínálják!

Megint tévedtem. Ez nem a jövő, ez már a jelen kereskedelme!

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább