Az észak-kaliforniai feketedió fája is elterjedten hasznosított faanyag Amerikában. Azért érdemel különös figyelmet, mert a kaliforniai dióskertek nagy részében erre az alanyra oltják a diótermő közönséges diót, és a diótermelésből kiöregedett diófákat többnyire faanyagként hasznosítják. Az oltás helyénél a két diófaj fája erősen eltér, ez a körülmény érdekes esztétikai hatást eredményez.
Keresztmetszet az oltás határán:
A gépi rázásra nevelt diófák törzse Kaliforniában is rövid, ezért ebből az érdekes mintájú kettős diófaanyagból nem furnért, hanem deszkákat készítenek.
Az észak-kaliforniai feketedió fájára az 1700-as évek óta, a kaliforniai spanyol szerzetesek kora óta alkalmazzák a "claro" jelzőt, ami világosat, ragyogót jelent. Ma is ez az általánosan elfogadott neve az észak-kaliforniai feketedió faanyagának.
A claro faanyagra a színesség a jellemző. Pirosas, aranyszínbe hajló, közben cserszínnel, szürkével, feketével, barnával vegyítve. A faanyag színe sokszor annyira hasonlít a feketedió faanyagára, hogy szakértők se tudnak különbséget tenni, de általában színesebb. Sárga, zöld, bíbor árnyalat is előfordul.
Ami pedig diófa-anyagának minőségét illeti, a faanyag minőségi jellemzőit illetően hasonló, mint a közönséges és a feketedió anyaga, azzal az eltéréssel, hogy nagy átlagban kevésbé sűrű.
Claro rönk az első vágás után:
A gyökértájon minden diófa mintázata más. Egyedi. Az észak-kaliforniai feketedió gyökéranyaga, amerikai faipari szakszóval a "burl"-ök anyaga felvágva különösen szép, pedig feldolgozás előtt nem sok látszik belőle.
Könyvmintás claro-gyökerek:
Egyébként pedig így néz ki az észak-kaliforniai fekete dió fája, amit az amerikai faipari szakirodalom "claro walnut"-nak nevez:
Fodros mintázatú faanyaga:
A többi mintát mellékelem.
"Claro" táblák:
Egy 3 m hosszú, közel 10 cm vastag claro-deszka:
Három claro-táblából és egy claro-gyökérből készült asztal:
Kávézóasztal claro-gyökéranyagból:
Szekrényajtó claro-anyagból:
Gitárok készülnek claro-anyagból:
Vadászpuskák, parketták:
Iparművészeti remekek a kupák és vázák is (Tom Laser munkái), valamint Lynne Yamaguchi claro-tálja.
A claro diófaanyagtól kissé eltér az alapfaj, a délebbi elterjedésű Juglans californica faanyaga. Csak három mintaképem van róla, azok alapján megállapítható, hogy igazuk van azoknak, akik hangszerkészítésre különösen alkalmasnak tartják.
Ennek az észak-kaliforniai feketediónak az "igazi" feketedióval létrehozott hibridje, az Oregoni feketedió faanyagának szép, pirosas színével tűnik ki.
Oltott oregoni dió:
Oregoni furnérminták a mellékletben tekinthetők meg.
Nemcsak szép, vöröses színével, gyakran a faanyag méretével is kitűnik az oregoni dió a többi dióféle közül. Oregonban autózván, ha megállunk az út mellett, ilyen családi felvételeket készíthetünk.
Művészi kivitelű diófaasztal oregoni dióból:
Szép a vajdió faanyaga is. Nem csoda, hiszen az is dió, bár anyaga a feketediónál könnyebb, gyengébb. Súlyához képest viszont erős.
Színe világosabb, de kitűnően festhető, fényezhető. A feketedió színére festett vajdió kinézetre nem különböztethető meg attól, erezete hasonló, csak a súlya könnyebb. A faanyag értéke a jó minőségű juharral és nyírfával azonos, de megközelítheti a feketediót is.
Keresztirányú, sugárirányú és tangenciális metszete így néz ki közelről:
További vajdió-mintákat is mellékelek.
A vajdió fája mikroszkóp alatt:
A faanyag erősségére, tartósságára a következő kép jellemző. 2,4 m hosszú propellert látunk, egy második világháború előtti szélerőmű részeként. 300-at fordult percenként, 110 V-os, 10 amperes áramot termelt.
Deszka- és furnéranyag vajdióból:
Vajdió-deszkák és vajdió fájából készült parketta:
David Jones vajdió-vázája és tálai:
Rand Jack madaras műve vajdióból:
További vajdió-projekt:
És itt a vajdió vége. A deszkájának a vége.
