Előző-------------------------------- Tartalomhoz----------------------------------- Következő

DIÓFESTÉK, DIÓTINTA

Vázlat:
Hajfesték
Tetoválás
Textilfesték, bőrfesték
Faanyagok festése
Indián nyilak festése
Diótinta
Diófesték receptek

Tisztelt festő Kollégám, a dió a festőnövények közé tartozik.

Oda tartozott régen is. Minden nép, amely valamikor a természeti népek szinvonalán élt, - és melyik nép nem? - és ismerte a diót vagy valamelyik rokonát, ismerte és fel is használta ezt a tulajdonságát. Az ókorban is, a középkorban is. Innsbruckban fennmaradt egy kézirat 1330-ból, amit ma Innsbruck Manuscript néven ismerünk. Ódivatú németséggel a következőket olvashatjuk benne a dió festő-hatásáról.

"Nim grün nusschaln vnd stozz die vnder einander vnd lazze das siben tag vaulen in einem hevelein vnd da mit verb schwarcz varb." Vagyis, végy zöld dióhéjat, aprítsd fel, és áztasd hét napig egy (kő?)edényben, így fekete festéket készítesz.

A kézirat számos receptet tartalmaz, alumínium, vas és egyéb anyagok hozzáadásával.

Jobbra azték stílusú, fakéregből készült, diófestékkel festett mexikói iparművészeti szék látható.

A dió festőnövény ma is, a szintetikus festékek világában, amikor sokakban nagy az igény a természetes anyagok, természetes szinezékek iránt.

A réges-régi diófesték-készítési és felhasználási ismeretek nem mentek feledésbe, és ma is vannak kísérletező kedvű emberek, újabb módszerek is születnek.

Az Egyesült Államokban egy internetes diófesték-recept gyűjtés eredményeként 18 különböző receptből válogathatnak az érdeklődők. (Egy részét én is közlöm.)

A diófesték megjelenésre, állagában a tintához hasonlít. Vízzel hígítható folyékony barna festék. A tusra is hasonlít, tusfestésre is használható.

Három fontos kérdés tisztázandó a diófesték témakörében. (És egy csomó kevésbé fontos.)

Először is, milyen színű festéket ad a diófa?

Egy egész színskálát, világos sárgás kávébarnától a barna különböző árnyalatain - gesztenye, mahagóni, stb. - át a barnásfeketéig, feketéig. Gyakorlatilag tőlünk függ, az alkalmazott festékkészítési eljárástól, valamint a festék sűrűségétől. Szép, meleg színeket. Többen is felhívják a figyelmet, hogy nem sikerül kétszer ugyanazt a színt előállítani. Ez a szép, az egyediség, az érték. A diófesték színskálája:

A szín sötétsége a festékanyag, a juglon mennyiségétől függ. A sötétebb szín a juglonmolekulák kondenzációjától és polimerizálódásától függ. Minél több juglonmolekula fedi be a felületet, annál hosszabb polimerizációs láncok alakulnak ki, és annál sötétebb a szín.

A juglon kémiailag kötődik a festett anyag fehérjevegyületeihez, gyakorlatilag eltávolíthatatlan.

Másodszor, hogy a diófa mely részéből nyerhető festék.

Gyakorlatilag mindegyikből, de legtöbbször a dióburkot főzik ki. Diólevélből világosabb színt kapunk. A diófa kérgéből barna festék nyerhető, a kifőzött dióhéjból pedig drapp. A megégetett csonthéj fekete festéket ad, amit régebben könyvnyomtatásra is használtak. (És tetoválásra is.)

A harmadik fontos kérdés pedig az, hogy mit fessünk diófestékkel.

Szinte mindent festhetünk.

Tisztelt Kollégám, ha korban Ön is közelít hozzám, lassan már Önnek is őszülni fog a haja. Kezdje hajfestéssel a diófesték kipróbálását! De festhet vele bármilyen textilanyagot, fonalat, - a legtöbben gyapjút festenek diófestékkel, de pamutra, lenvászonra ugyanolyan jó, - bőrárut is. Faanyagot is.

Négy evangélista: Diófesték faanyagon.

Művészfestéket is készíthetünk a diófestékből, amit - árnyalattól és felhasználási módtól függően - diótintának is neveznek, vagyis akár írhatunk is vele. Régies hatású, művészi okleveleket.

A kevésbé lényeges kérdések közé tartozik, hogy mennyire tartós a diófesték. Igen tartós. Mivel a megfestett anyaghoz kémiailag kapcsolódik, nem mosható le, nem mosható ki. Úgy mondják, 100 évig nem változik meg a színe. Aki nem az örökkévalóságnak fest, az gyakorlatilag örökéletűnek tekintheti diófestékkel festett használati tárgyait, festményeit.

Tisztelt Kollégám, mielőtt kezelőorvosát, gyógyszerészét megkérdezné, sietek közölni, hogy a diófestékben semmilyen, az emberi egészségre káros anyag nincs. Esetleg büdös kicsit. Akkor büdös, ha hosszú ideig áztatjuk elő az alapanyagot. Az áztatás alatt a nyersanyagon lévő mikroszervezetek tovább élnek, szaporodnak, és termelik büdös anyagcseretermékeiket. Ezért ajánlatos a festett textíliát még használatbavétel előtt kimosni.

Egy óvintézkedést azonban tartsunk be! Főleg ha dióburokkal dolgozunk, de a festékkészítés során különben is használjunk mindig gumikesztyűt, mert a festék addig megmarad a kezünkön, amíg újabb hámréteget nem termelünk a megfestett réteg leváltására.

A diófesték témakörének körüljárása során a többi - még kevésbé lényeges - kérdést is érinteni fogjuk.

Ugyanaz a diófesték nyerhető a különböző Juglans-diókból. A festékanyag mennyiségétől függően lehet csak különbség köztük. A feketediókat feketébbnek mondják, mint a mi diónkat.

Hajfesték

A dió természetes alapanyagú, vegyszermentes hajszínező, hajöblítő. Különösen a rákos vagy más súlyos betegségben szenvedőknek előnyös, akiknek a vegyszerektől óvakodniuk kell. De másnak is ajánlható, mert nemcsak színezi - sötétíti - a hajat, hanem fényessé, ragyogóvá is teszi. És igen olcsó is, mondhatni ingyen van.

A dióval barnított haj nem mai találmány. Indiában ősidők óta ismerik.

A diókopáncs festő-hatása régóta ismert. Már a római korban is használták hajfestésre, hajmosás formájában. Sőt, korábban is. Amikor a római légiók Galliát meghódították, feljegyzésre került, hogy a gall nők diófestékkel festették hajukat.

És mit csinált Robin Hood, hogy az íjászversenyen résztvehessen és a nottinghami serif ne ismerje fel? Természetesen, dióburok-festékkel festette át haját és szakállát.

Nem tudtunk róla? Mi is meg voltunk tévesztve, mint a serif. Mert a filmesek nem a diófestékre hegyezték ki a történetet, és ezzel nem tárták fel az igazság minden részletét. Szóval, megtévesztettek.

A hazai irodalomban kétszáz éve, 1803 óta ismert a diófesték témája. Így ír az "Olly házi könyvetske" szerzője, Néma Mester a "Hajnak meg-Barnításáról" cím alatt:

"A' hajadat, ha meg akarod barnítani, főzz zsályát, és zöld dió hajat vízben, azzal mosd gyakran a fejedet. Vagy: A dió-fa gombát égesd-meg, tedd dió olajba, azzal kend gyakran."

Hajfestésre jelenleg is használják a kopáncs festékanyagát, a barna haj sötétítésére, tonizálására. A levél festékanyagát is, barna színű hajhoz. Olyan hiedelem is van, hogy elősegíti a haj növekedését.

Szépségápolási célra az augusztusi, szeptember eleji zöld dióburkot használják. A dión körbevágják, a két félből a barnás, feketés foltokat kivágják. Napon, de inkább szárítószekrényben 30-40 C°-on szárítják, végül szellős helyen tárolják.

Ugyanilyen célra a diólevelet júniusban, száraz időjáráskor szedik meg. Akkor, amikor a diólevél már kifejlett nagyságú, de gombás, baktériumos foltok nem károsítják, az illata pedig jellemző. A levélkéket levágják a levéltengelyről, vékony rétegben papíron, textilen, rácson a napon szárítják, vagy más száraz, szellős helyen. Száraz, jól szellőző helyen tárolják.

A friss diólevél szárítás nélkül használható.

Ha Horvátországban járunk, tapasztalhatjuk, hogy a legszebb horvát nőknek milyen szép sötét hajuk van. Ez vagy úgy lehetséges, hogy természettől fogva olyan szép, vagy úgy, hogy horvát nyelven rendelkezésre áll a diós hajfesték receptje. Én az utóbbira gondolok.

Kipróbálhatunk mi is egy horvát hajfestő receptet. 10 dkg szárított zöld diót főzzünk 1 g timsóval. A leszűrt főzetet használjuk hajmosásra. Ezzel a saját haj természetes színét és csillogását tudjuk visszaadni.

És a horvátok azt is tudják, mitől erősödik a haj. Természetesen, a diótól. De hajerősítésre nem a diólevelet vagy a zöld diót használják, hanem a dióbelet. Tíz kanál darált dióbelet tesznek egy liter 96 %-os alkoholba. Jól lezárják, és két hétig meleg helyen tartják, majd leszűrik. A hajat minden este ezzel az alkohollal dörzsölik be, majd hagyják megszáradni. Tessék kipróbálni!

Nemcsak horvát, többféle hajfestő recept van, válogathatunk. A legrégiesebb:

Hajfestő-szer zöld dióhéjból. "60 gm. friss dióhéjat kőmozsárban 7 és fél gm. porrá tört timsóval egyenletes tömeggé gyúrunk, s vízfürdőn 300 gm. oleum olivarum benzoat.-mal digeráljuk, míg minden nedvesség elpárolgott belőle. Ezután megszűrjük és 2 csepp rózsaolajjal vagy 10 csepp narancsvirágolajjal illatosítjuk. – E hajfestőszer a hajat egyenletes barnára festi."

Ma már nem szokás kőmozsárban digerálni, ezért keressünk más recepteket.

Gaugin 1947-ben közzétett receptje szerint 200 g szárított, porított zöld diókopáncsot 1 l olivaolajjal kell egy edényben - ő mozsarat ajánl - egyneműre morzsolni, keverni. Az elegyet vízfürdőben kell melegíteni, párolni. Addig kell párolni, amíg a víz el nem forr. Ezután szűrhető, illóolajjal illatosítható. Hajöblítő szerként ajánlja.

Ugyancsak hajfestésre szolgál Gaugin másik receptje: 60 g timsót oldunk 240 ml rózsavízben, és elkeverünk benne 900 g szárított, porrá tört zöld diókopáncsot. Egy hétig állni hagyjuk, aztán leszűrjük. Felöntjük 200 g 96 %-os alkohollal, és nem isszuk meg, hanem a hajat dörzsöljük be vele.

A mai Szlovákiából származó hajfesték-recept nagyon hasonlít Gaugin receptjéhez. 450 gramm zöld dióhéjat, 30 gramm timsót és 120 gramm rózsavizet mozsárban elkeverünk, kipréseljük, minden 100 grammhoz 30 gramm 90 fokos borszeszt öntünk, 4 napig zárt edényben pihentetjük, átszűrjük, kedvünk szerint illatosítjuk. Kis kefével, szálmentén türelmesen kenjük rá a megmosott, megszárított hajra.

És hogy a barna hajúaknak kellő választékuk legyen, közlöm Gaugin harmadik receptjét is. Belekeverünk előbb 500 ml 50 %-os szalmiákszeszt 1 l desztillált vízbe, majd 500 g szárított, porrá tört diókopáncsot. Egy hétig állni hagyjuk, utána leszűrjük. Lepároljuk, és a párlat mennyiségének felét kitevő kölnivízzel töltjük fel. Barnítja a hajat. (És az illata!)

A következő hajfestő-receptet hárman is jegyzik: Buchman 1975, Bremness 1995, Neal's Yard 1997. Zöld diókopáncsot áztassunk enyhén sós vízben, és hagyjuk állni 3 napig. Öntsük fel forró vízzel, forraljuk 5 órán keresztül! Közben az elforrott vizet időnként pótoljuk. Szűrjük le, a kopáncsot is préseljük ki. Főzzük tovább, egynegyedére. A főzetet öblítőszerként hasznájuk, hajfestéskor.

Íme a dió-hajszínező házilagos receptje:

Két evőkanál összetört diólevelet tegyünk egy csésze forró vízbe, és hagyjuk állni egy napig. Ugyanekkor egy másik csésze forró vízbe tegyünk egy evőkanál világos színű tealevelet, és szintén hagyjuk állni egy napig. Másnap mindkettőt ismét forraljuk fel, szűrjük le, öntsük össze. Tároljuk hűtőben.

Hajmosás után a hajat kissé itassuk fel törülközővel, majd a főzettel ugyanúgy fessük meg a haj tövét, mint hajfestékkel szoktuk. A beáztatott hajat másik, rosszabb törülközőbe bugyoláljuk, amit már nem sajnálunk, ha elszíneződik. Némi fülledés után öblítsük le és szárítsuk meg.

A hajöblítéshez olyan diólevél-teát használjunk, amely csészénként egy evőkanál diólevelet tartalmaz.

Oroszországban is divatja van a diós hajfestésnek, szépségápolásnak. Öt orosz recept:

Minekünk azért kell házilag készítenünk hajbarnító diófestékünket, mert a kereskedelemben nem kapható. Nem így az Egyesült Államokban, amely ország - ebből, de csakis ebből a szempontból - jóval fejlettebb.

Ott a Mehandi cég porrá őrölt feketedió-burkot kínál eladásra, ami kétféle módon használható. Vagy enyhén savanyú oldatban, például citromos teában áztatjuk és utána leszűrjük, vagy közvetlenül az amúgy is használatos hennafestékünkhöz keverjük a burok forróvizes forrázatát. Mindkettő hatásos, a hajat barnítja, sőt, a hennától pirosas beütést is kaphatunk. (Nem tévesztendő össze a kiütéssel.)

Tisztelt fodrász Kollégám, a világ a hajfestésben is gyorsabban fejlődik, mint azt én gondoltam. A szárított, darabos dióburok, akár hajfestési célra is, már az interneten is rendelhető. Még 1 eurót se kell fizetnünk tíz dekáért.

Az európai kozmetikai iparban is gyártanak diófesték-alapanyagú hajszínező készítményeket. Jobbra-balra német készítmények képei láthatók, az összetételüket, a gyártási módszerüket nem ismerem.

Hasonló marokkói készítmények is kaphatók, ezekről kissé részletesebben:

A marokkói alapanyag ugyancsak szárított dióburok apróra, porrá őrölve, de nem a feketedió burka, mint ahogy Mehandiék csinálják, hanem a közönséges dióé. Ha magunk készítjük, nem is sejtjük, milyen különleges készítményt csináltunk! Az INCI nevezéktan szerinti "Juglans regia seedcoat extract"-ot! Egy hivatalosan törzskönyvezett készítményt.

Ha marokkói dióburok-port veszünk, zárt edényben kapjuk, 2 ml-ben van 1 g dióburok-por. A saját készítésű dióburok-port ugyancsak zárt edényben tároljuk, levegőtől, nedvességtől, fénytől védve. Így hosszú ideig eltartható.

A dióburok-por forró vízben jól eloszlik, a szemcsékből a forró víz oldja ki a festékanyagot, ami tannin és juglon. Az emberre semmi káros hatása nincs.

Hajfestéskor a szőkéknek természetes gesztenyeszín árnyalatot ad, a barna hajat pedig mélyíti. És ragyogást kölcsönöz a hajnak. Az adagolás a haj színétől és a festés idejétől függ. Hennával kombinálva a színskála még gazdagodik, vörösréz-árnyalattal.

Végezzünk el egy teszt-festést, ugyanazon a szőke hajon. Balra a dióburok-festékes festés eredménye, jobbra pedig a dióburok-port 50 %-ban egyiptomi hennapor pótolja. Mindkét képen fölül a kiindulási szín, alul a festett haj színe.

A módszer: A festék 28 %-ban festékport, 72 %-ban vizet tartalmaz. Egy tálba tesszük a festékport, forró vizet öntünk rá. Keverjük egynemű állagúra, és hagyjuk félóráig hűlni. Három órán keresztül álljon a festék a hajon, bekötve, utána langyos, lágy samponos hajmosás fejezi be a hajfestést.

Nézzük meg ugyanezt barna hajon. Látjuk, mindkét festékanyaggal élénkebb, ragyogóbb pirosbarna hajat kapunk.

Így néz ki egyébként a hennával készített dióburokpor-festék:

Öblítéshez is használhatunk dióburok-port, málnaecettel vegyítve. 15 g dióburok-porhoz 21 ml víz és 64 ml málnaecet kell. Akkor öblítsünk vele, amikor az ecetszag már nem túl erős, 5-10 percig.

És most jön a dióolaj, amivel fiatalkoromban édesanyám is kente hajamat!

A dióolaj nevű kozmetikai szer drogériában volt kapható, de az elnevezés megtévesztő, mert nem igazi dióolajról volt szó. A dióolaj a barna hajúaknak mélyebb, ragyogóbb hajszínt ad, és házilag is elkészíthető, pénzbe se kerül.

Ehhez a diókopáncsot - vízfürdő fölött - olívaolajban főzzük ki, ez a kozmetikai szerek között dióolajnak nevezett olaj. Olcsóbb is, jobb is, mint amit a drogériában kapni.

Említettem, barnító hajfesték a diófa legkülönbözőbb részeiből készíthető. Készítsünk dióhéjból!

Ehhez először porrá kell darálnunk a dióhéjat. Ezt megtehetjük egy forgókéses kávédarálóban is. Nem kell sok, három marékkal elég.

A dióhéj-porból egészen kevés étolajjal és némi forró vízzel finom krémet keverünk.

A szokásos hajmosás után hajunkat felitatjuk, de nem szárítjuk meg. Dióhéj-krémet kenünk a hajunkra, és lekötjük nejlonkendővel, kéztörlővel. Negyedóra vagy félóra elteltével újból hajat mosunk, a szokásos módon.

És tükörbe nézünk. (A kezünket nem nézzük meg, mert azt is megbarnítja, ha nem kesztyűben mosunk hajat.)

Ezúton köszönöm meg tisztelt barnahajú Kolléganőmnek, hogy felhívott, és elújságolta, hogy tényleg működik a dióhéjporos hajfestés. Ő még annyival egészítette ki, hogy tojássárgájával kötötte meg, hogy a festék megmaradjon a hajon. És egész jól elfedte őszülő hajszálait. De arra hívta föl a figyelmemet, hogy ne kávédarálót ajánljak, mert annak tönkreteszi a kését a dióhéj.

Végül térjünk vissza a dió-hajfesték őshazájába, Indiába. Egy mai indiai recept azok számára, akiknek a hajuk nem fekete, de szeretnék, ha az lenne.

A festék kiinduló anyaga a zöld dióburok, vagy a fiatal zölddió. A burkot vagy diót felöntjük vízzel, kissé megsózzuk, és három napig állni hagyjuk. A negyedik napon kiegészítjük a folyadékot három csésze forró vízzel, és feltesszük az egészet főni. Ha úgy látjuk, hogy már több vizet főtt el, mint amennyit beleöntöttünk, pótoljuk. A főzés ideje nincs pontosan megadva. Ha már jónak gondoljuk, leszűrjük. Hatásosabb, ha a diót (burkot) meg is nyomjuk, hogy a festékanyagot kiadja. A leszűrt festéket újból főzzük, annyira, hogy negyedét elfője. A festék fixálásához kevés timsót adjunk.

Amikor először festjük meg vele a hajunkat, némi sárgás árnyalatot is látunk, de ne ijedjünk meg, végül gyönyörű mélyfekete lesz. Frissen mosott hajra ajánlják.

A dióhéjas hajfestést hennással is kombinálhatjuk, mert a henna, ha dióhéjjal keverjük, a szőkéből, világosbarnából sötétvöröset varázsol.

Szőkék, vigyázat! A diófestékes hajkezelés nem ajánlható mindenkinek. A szép szőke hajat többé-kevésbé intenzíven barnára képes színezni, főleg, ha mértéktelenül alkalmazzuk.

A szőkék vigyáznak. És mink?

Persze, sminkként is használhatjuk a diófestéket. Meleg színei miatt arcfestésre is szokásos.

Tetoválás

A durvább tetoválás egy életre szól, nem ezt ajánlom. Létezik a mediterrán országokban olyan szolgáltatás - strandon, utcán, - amely során a tetováló művész műve csak nyári emlék, hetek múlva elhalványul, eltűnik. Ennek a tetoválásnak a henna az alapanyaga, de hátránya, hogy a hennát sötétíteni kell, és erre a célra a legtöbben olyan vegyületet (para-feniléndiamin, PPD) használnak, ami idővel viszkető, allergiás nyomot hagy a bőrön.

Az egyetlen, üdítő kivétel Tunézia, ahol a henna sötétítését nem mással, mint diófakéreggel végzik, így a tetoválás teljesen veszélytelen.

Persze, érthető, Tunéziában a hennás-diófakérges tetoválás régi népi hagyomány. Menyasszonyok az esküvő előtti este tetováltatják magukat a kép szerinti hagyományos népi mintákkal. Nemcsak a kezüket, a lábukat is.

Ha tisztelt menyasszony Kolléganőm ugyanilyent szeretne, nem kell érte Tunéziába utaznia. A diófakérget kevés vízzel be kell áztatnia, és egy kisebb edénybe kell helyeznie, ami lefedhető, és abban kell kifőznie a hennával, tölgymakkal, szegfűszeggel és kevés rézszulfáttal együtt.

Az esküvő sikere biztos lesz. A házasságé már más kérdés.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább