Előző-------------------------------- Tartalomhoz----------------------------------- Következő

DIÓHÉJ-IPAR

Mottó:
"Vagy mint a dióhéj,
Mit a gyerekek
Pocsolyába vetének -
Hánykodik erre, amarra..."
(Petőfi Sándor)

Vázlat:
A dióhéjról
A dióhéj ipari hasznosítása
Felületkezelés, felülettisztítás
Egyéb iparágak

A dióhéjról

Mottó:
"Aki megette a diót, a héját is takarítsa el!"
(olasz közmondás)

Kép helye Tisztelt diósgazda Kollégám, nem tudtuk eladni a diót, magunk ettük meg. Nem baj, egészségünkre válik. De a héját is magunknak kell összesöpörnünk, ami már igazán nem férfimunka.

Előbb üljünk le egy kicsit, és gondolkozzunk, miként tudnánk a dióhéjat hasznosítani, ha már a dióbelet nem tudtuk pénzzé tenni, a héján hozzuk be az elvesztett hasznot. Tüzeljük el? Azt mondják, biomassza.

Mielőtt azonban eltüzelnénk a dióhéjat, vegyük számításba, hogy mit tüzelünk el. Legyünk kicsit anyagiasak.

Van Magyarországon egy aranyos vállalkozó, a nevét hadd ne mondjam, mert az nem reklám, hanem hitelrontás lenne. Azt mondja, ő átveszi a diótermesztőktől a dióhéjat.

9 Ft-ért kilóját. Az ő telephelyén, a nyugati határszélen. A fuvar többe kerül.

Ne ebből induljunk hát ki, hanem a feketedióhéj-őrlemény amerikai kínálatából.

30 dollárért vehetünk egy kilót a képen látható darálmányból, de mielőtt rohannánk átutalni az árát, szorozzuk be a forintárfolyammal.

Kép helye

Mert van olcsóbb is. Ezt például 17 dollárért kínálják, kilónként.

Kép helye

Mint minden árucikknek, már a dióhéjpornak is megjelent a kínai konkurense. Ez biztos olcsóbb. Csak tudni kellene elolvasni, mi van ráírva.

Kép helye

Szóval, próbáljuk inkább eladni, mint eltüzelni a dióhéjat. Más is ezt csinálja.

Itt is van egy, eldobva, pedig hiány van belőle.

Kép helye

Kép helye Idézet egy hazai hirdetésből: "Német cég vásárlási igénye: ... dióhéj granulátum"

Tudjuk, a piacgazdaságban, amiben élünk, a hirdetések mindig a kínálatot tartalmazzák, nem a keresletet. Az, hogy ebben az esetben fordítva van, azt mutatja, hogy a dióhéjból hiány van.

Hogy mekkora a hiány? Akkora, hogy német cégek már műanyagból készítenek dióhéjat, és darabját 70-80 Ft-nak megfelelő áron hirdetik.

Kép helye

Annyiért mi is tudunk adni, nem műanyagból valót, hanem valódit, természetazonosat. De figyeljünk a német kokurenciára, mert a német műanyagipar már olyannyira fejlett, hogy a megszólalásig valódit tud csinálni. A jobboldali képeken a jobboldali a műanyag-dióhéj, a baloldali a valódi. Meg nem mondanánk.

Az ne zavarjon minket, hogy a németek granulátumot keresnek, nem pedig őrleményt. Dióhéj-granulátum a világon sincs, mert az azt jelentené fogalmilag, hogy apró szemcsékből nagyobb szemcséket préselnek össze. Nem, itt egyszerűen rossz német nyelvhasználatról és rossz fordításról van szó. Mert a kereskedők sokszor azt se tudják, mivel kereskednek. Csak pénz legyen benne.

Jé, itt is elhagytak egy dióhéjat!

Kép helye

A földön hever, ingyen van, csak le kell hajolnunk érte.

Kép helye Ha lehajoltunk, nézzük meg, igazából mi van a dióhéjban?

Az ember fantáziáját gyerekkortól érdeklő kérdés ez. A Grimm testvérek "Kemence" című meséjében például a békakirálynőtől kapott diókban a hercegnő csodaszép ruhákat talált, amelyek segítségével aztán férjhez mehetett a királyfihoz.

Mint minden mesének, ennek is van valóságtartalma. A dióhéjban pénz van.

Ezt már a 19. században is tudták, ezért készítettek dióhéjba zárt bugyellárist. Akkoriban még kevesebb pénzre volt szükségük az embereknek, elég volt hozzá egy dióhéj.

Most, a 21. században már több pénzre lenne szükségünk. De akár vannak megszorítások, akár nincsenek, több pénzünk biztos, hogy nincs. Csak annyi, amennyi elfér egy dióhéjban. Pénztárcára már nincs pénzünk.

Kép helye

A kép nem trükkfelvétel. Egy eurózóna-tagállamból ajánlották, hogy akinek van pénze, ilyen pénztárcát barkácsoljon magának. Akinek nincs, az ne.

Kép helye Kell hozzá két féldió, rövid cippzár, varrócérna, pillanatragasztó és lakk a dió felületére. Amikor tisztelt pénztelen Kollégám a pénztárnál előveszi, figyelje meg a hatást!

Hát, még ha dióhéj-kosarát is előveszi! Akkor fognak igazán csodálkozni!

De a kosárkészítéssel nagyon vigyázzunk. Szabadalommal védett tevékenység.

Nem viccelek, a dióhéj-kosár készítését nálunk élelmesebb emberek már levédték előlünk. A következő rajzot a szabadalmi leírásból másoltam ki.

Kép helye

Kép helye Távolról is hallom, mit mond tisztelt dióhéjhasznosító Kollégám, hogy ekkora marhaságot még nem hallott. Pedig igaz. Kár, hogy a szabadalom szövegét nem mentettem el.

Kép helye Ha tehát dióhéj-kosár készítéséből akarnánk megélni, tudjunk róla, hogy a feketegazdaságban járunk.

Tisztelt diótörő Kollégám, a dióhéj nem hulladék, hanem ipari alapanyag. A dióhéj-ipar nyersanyaga. Pénz van benne.

Mielőtt az ipari célú és méretű dióhéj-feldolgozásra térnék, hadd említsem meg a dióhéj legegyszerűbb, kézenfekvő használatát. Nem, nem a dióhéjas mulcsozást akarom újból és úntalan propagálni, de azért maradjunk még természetközelben, a madarak és az orchideák körében. Madáralom céljára kiváló a dióbél.

Nem kell mást csinálni, mint durvára darálni. Kalitkában tartott madaraink természetes talajnak fogják tekinteni. Mivel természetes anyagról van szó, az se probléma, ha véletlenül lenyelnek néhány szemet. Azt mondja, aki látott ilyet, hogy a dióhéj-szemcsék akadálytalanul haladnak keresztül a madár emésztőcsatornáján.

Kép helye Kép helye

A dióhéj kémiailag semleges, nem mérgező, és használat után a szabad természetbe kijuttatva természetes úton bomlik le, nem terheli a környezetet.

Madáralom céljára tehát kiváló, de azt hiszem, a hazai diósgazdák ebből nem fognak meggazdagodni. Amerikában ezeknek a termékeknek 1,5 $/kg körül van az áruk. Itthon nem kapható dióhéj-őrlemény madáralomnak, de olcsóbb termékek bőven vannak. Nem tartom valószínűnek, hogy ide betörhetnénk, de nem is erről beszéltem.

Kép helye

Még csak nem is az orchideákról. Pedig az orchideakedvelők minden pénzt megadnának az orchideák otthoni szaporításáért. Gazdagabb államok - ebből a szempontból most Németországot is ilyennek tekintem - polgárai már el vannak látva a házi orchideaszaporítás tudnivalóival. Ezekből a tájékoztatókból tudjuk, hogy az orchidea epifita növény, nem jó neki a közönséges anyaföld, fákon él. Mesterségesen kell tehát szubsztrátumot készíteni számára, amin gyökereivel megkapaszkodhat.

Erre jó, ajánlott a dióhéj, amit az orchidea természetes anyagnak tekint, és aminek előnyei a következők:

Arra már nem terjednek ki ismereteim, hogy mekkora a dióhéjszemcse optimális mérete az orchidea megtelepítéséhez. És azt se tudom, kell-e keverni, és ha igen, milyen anyagokkal.

Ennyit a természetről, jöhet a komoly biznisz.

De előbb engedjen meg tisztelt olvasó Kollégám egy nehezen megválaszolható kérdést. Olyant, amilyeneket a Képeskönyv bevezetőjében tettem fel. A kérdés így szól:

Van-e dióhéj a Marson?

Nem is olyan nehéz a kérdés, mert a válasz csak az lehet, hogy igen, van, a földi élővilágból elsőként a diófa küldte el saját termésének egy részét oda.

A kérdés inkább az, hogy hogy került oda?

Erre is rendkívül könnyű a válasz. Természetesen, az Egyesült Államok illetékes hivatala, a NASA úgy találta helyesnek, hogy a földi élővilágot a dióhéj képviselje elsőként a Marson.

Tehát az igazi kérdés így szól:

Minek?

Mert Mars-kutatási célra a világ legértékesebb anyaga. A NASA marsjáró kutatórobotja vitt belőle magával. Amikor laza, poros terepen jár, ebből az anyagból, a dióhéj-őrleményből lövell ki a porba, és a felszálló port tudja a robot megfigyelni, analizálni.

Ha tisztelt szkeptikus Kollégám ezt nem hinné el, - ugyan miért is hinné, annyi képtelenséget írtam már, - kérem, keresse fel a NASA tevékenységét ismertető amerikai weblapot, és ott megtalálja ezeket a képeket, a szükséges magyarázattal.

Kép helye Kép helye Kép helye

A dióhéj pedig ott marad a Marson, késői korok kutatóinak feladványaként, hogy hogyan került oda.

Már látom is a korabeli szenzációs híradást, hogy kutatók bizonyítékot leltek arra, hogy marslakók jártak a Földön. És a Földön leginkább a dió ízlett nekik, annyira, hogy magukkal vitték, és a megrágott héját széjjelköpködték. Aztán valami katasztrófa következtében nyomtalanul eltűntek a Marsról, csak a dióhéj-darabok maradtak bizonyítéknak.

Újabban pedig azt olvasom oroszoktól, hogy ebben a dióhéj-dologban, amit az amerikaiak a Marson művelnek, nincs semmi meglepően új. A dióhéjszemcsék a Holdon már régebb óta ott vannak. A technikát ott alkalmazta először a NASA, csak nem szólt róla senkinek.

De az oroszok látták, és eddig nem beszéltek róla. A rádió se mondta be. Mert ha bemondta volna, hallottuk volna. Ilyen, detektoros rádióvevőn, ami már régóta a családunk birtokában van.

Kép helye

Túloztam? Igen, egy kicsit. Mert a képen látható rádiókészülék nem a miénk, hanem a frankfurti Információs Múzeumé. De attól még igazi.

Mielőtt az ipari lehetőségeket sorolnám fel, megemlítem, hogy a dióhéj a művészetben, a festészetben is használatos. Őrleményéből speciális hatású festékeket készítenek. A dióhéj-szemcsékkel kevert festék plasztikus, homokszerű felületet ad, amivel kifejező hatások érhetők el.

Maga a dióhéj is tartalmaz kisebb mennyiségű festékanyagot, a kifőzött csonthéjból drapp szín állítható elő. Ha pedig megégetjük és utána főzzük ki, a könyvnyomtatásban régebben használt fekete festéket kapunk.

Még a festészetnél is közelebbi példa a dióhéjpor használatára a kozmetika, a szépségápolás, a bőrtisztítás, általában a házilagos használat.

Kép helye Azt már a régiek is tudták, hogy a finomra, apróra őrölt dióhéj kiváló csiszolóanyag, humán célra is. Már Facciola Ehető növények forráskönyve című művében is leírta, hogy fogkrémekbe keverve súroló hatása fehérebbé, tisztábbá teszi a fogat.

Manapság is kapható hasonló fogkrém, Pakisztánban és Indiában Acrod néven gyártják, igaz, azzal a különbséggel, hogy dióhéj-őrlemény helyett diófakérget darálnak apróra, és azt keverik bele. Ez a fogkrém súrolja a fogat, csökkenti a fogkövet, tisztítja a fogínyet, és antiszeptikus tulajdonságát is kiemelik.

Gondolom, azért használnak diófakérget, mert nincs a közelben dióhéj-feldolgozó üzem. Mert a dióhéjpor mégis alkalamasabb erre a célra. Melyek azok a jellemzői, amelyek tisztálkodási, kozmetikai célra a legalkalmasabbakká teszik?

Egyszóval, nincs még egy ilyen.

Kép helye Bőrradírozási célra, az elhalt hámsejtek ledörzsölésére dióhéj-őrleménnyel dúsított készítmények kaphatók. Egy spanyol termék ebben a kategóriában, a naturális kozmetika témakörben jobbra látható, előtte pedig egy amerikai.

Bőrradírozásra nem is kell drága kozmetikai készítményt vásárolnunk, magunk is készíthetünk. A dióhéj-poron kívül csak durva barnacukor kell hozzá. A kettő keverékével dörzsöljük le az elhalt hámsejteket. Mostanában amúgy is ez a sláger, a barnacukor.

A barna cukorszemcsét és finomra őrölt dióhéjat tartalmazó készítmények nem egyszerűen leválasztják az elhalt bőrréteget, hanem közben élénkítik a vérkeringést. Így javul a bőr oxigénellátása és a barnacukor közben tápanyagokhoz is juttatja a bőrt.

Indiában a Himalaya cég tubusos bőrradír-készítményéhez használ dióhéjat. Mint mondják, hatékonyabban távolítja el az elhalt, méreganyagot tartalmazó hámsejteket az arcról, a szem környékéről. Ezáltal megfiatalítja a bőrt.

A dióhéj-őrlemény súroló hatását kihasználva Himalayáék a finomra porított dióhéjat szappanba is keverik. A dióhéj-őrleményt tartalmazó szappan képe:

Kép helye

Kép helye Jobbra pedig a Rivage cég hasonló, bőrradírozó, dióhéjas szappana.

Dióhéj-szemcséket tartalmazó folyékony szappan pedig már nálunk is kapható.

Az Egyesült Államokban kisüzemek tömege készít dióhéjporos súrolószappanokat, feketedióból is. Kisüzemi, dióhéjporos szappanok Amerikából.

Kép helye Kép helye Kép helye

Ezekkel a szappanokkal súrolnunk kell a bőrt, és biztosan leviszik a fölöslegessé vált arcfestéket, a kézről, lábról pedig a ráragadt koszt. Az elhalt hámsejteket is.

Kép helye Kép helye Kép helye Kép helye

Tisztelt tisztálkodó Kollégám, bizonyára Ön is megfigyelte, mennyire megnőtt Magyarországon a folyékony szappanok forgalma, és visszaszorult a hagyományos szappanoké. Illatszerboltokban, nagyáruházakban sokszor hiába keressük megszokott, kellemes illatú szappanainkat.

Pedig egy nemzet kultúrfokát a szappanfogyasztással szokták mérni.

Van megoldás. A saját ízlésünknek leginkább megfelelő minőségű szappanunkat készítsük el házilag.

Nem, nem akarom feltámasztani a házi szappanfőzés szokását. De a növényi olajokból, például dióolajból készülő szappanokat nem kell főzni, elkészítésük rendkívül egyszerű. Az Egyesült Államokban, a világ legfejlettebb országában a háztartások tömegében készítik házilag a szappant, akár csak egy darabot egyszerre. Az interneten közzétett szappanreceptek és útmutatók végtelen bőségével lehet találkozni. Amerikai kisvállalkozások tömege él meg egyedi készítésű szappanok kistételű árusításából.

A legegyszerűbb a dióolajos bőrradírozó szappan receptje. Egy kb. 10 dkg-os szappanhoz kell:

A szappankészítés menete pedig a következő.

A lúg a szembe, kézre fröccsenhet, ezért vegyünk védőszemüveget (legjobb a műanyag síszemüveg), húzzunk gumikesztyűt. És gőze is mérgező, ne hajoljunk a készülő szappan fölé.

Kép helye Kép helye

Az olajat öntsük egy háztartási robotgépbe, a vizet utána, és végül szórjuk bele a lúgkövet. (Vigyázat, minden olaj más lúgkő-mennyiséget vesz fel.) Fedjük le, és alaposan dolgozzuk össze. Mivel az olaj folyékony, nem kell főzni ahhoz, hogy a lúg az olajsavakkal reagáljon. Alaposan dolgozzuk el a keveréket, és amikor egyneműnek találjuk, öntsük bele a dióhéjport is. Azzal is keverjük egyenletesre.

Kép helye

Öntsük műanyag szappanformába, például ha apróbb kézmosó szappant szeretnénk, műanyag jégkocka-tartóba. Hagyjuk megszáradni. A száradási idő hossza az olajtól függ. Néhány óra vagy 1-2 nap. A kész szappan kiborítható, már használhatjuk is. (A képeken a dióhéjpor nélküli változat van.)

Kép helye Kép helye Kép helye

Itt vannak a dióhéjporos változatok, 10 % dióhéj-porral. (A dióhéjpor aránya 5-50 % lehet.) Megjegyzem, ha tisztább színű szappant szeretnénk, a por-frakciót hagyjuk ki belőle, és csak apró, egyenletes szemcsékkel dolgozzunk.

Kép helye Kép helye

Tisztelt kémiatanár Kollégám, aki már nem tudja, hogyan kösse le a siheder tanulók figyelmét, ajánlom, kémiai gyakorlatként készíttessen velük bőrradírozó, sminkeltávolító dióhéjporos szappant. Serdülőkorban már ismerik a savak és a lúgok tulajdonságait, nosza, itt az alkalom, hogy az olajsavakból a lányok sminklemosó szappant készítsenek és használjanak végre, a fiúknak pedig, akiknek egyébként tényleg olyan vastag a bőrük, súrolószappant. Bizony, rájuk fér.

De menjünk tovább.

Amerikában a Somerset Cosmetic Company is forgalmaz dióhéjport, bőrradírozásra. Erre a célra ideálisnak mondja. A 40-100 mikron közti frakciót ajánlják leginkább. Termékük világosbarna dióhéjpor, amit receptjeik alapján a felhasználók keverhetnek bőrradírrá. A bőrradírban legalább 5 %, legfeljebb 50 % dióhéjpor legyen - ajánlják.

Európában pedig az Avon cég és egy sor német és svéd kisebb kozmetikai üzem készít dióhéjporos kozmetikumokat. Ezek, bizony, drágák, luxusjellegűek.

Kép helye

De nem kell olyan sokat költeni. Bőrtisztító, dióhéjporos készítmény házilag is előállítható. Magam például a kézmosó krémbe keverek dióhéjport. Tisztelt piszkos kezű Kollégámnak is ezt ajánlom. Szappankrémeket is készítenek így.

Kép helye Kép helye

A mutatott képek nem az én készítményemet illusztrálják. Én 0,5 mm alatti dióhéjport választok alapanyagnak a kéztisztító súrolókrém készítéséhez.

Kép helye

A súrolókrém összetétele: 50 % dióhéjpor, 25 % kéztisztító krém, 25 % folyékony szappan. Tiszta vödörben festékkeverővel keverem egyenletesre, úgynevezett földes állagúra. És kimérem 20-25 dkg-os egységekbe. Lefedem, hogy ne száradjon ki.

Kép helye

Olajos-sáros, rendkívül koszos kézre nagyon jó. Először szárazon dörzsöljük el, majd öblítsük le vízzel. Nemcsak a koszt szedi le, hanem az elhalt hámréteget is. Tenyerünk olyan rózsaszín lesz, mint a kisbaba popsija.

Bár a kéztisztító súrolókrém nagyon jó, és dióhéjporom is van bőven, mégsem akarom gyártani, mert az előírások szerinti adatlap elkészítéséhez nem értek. Ahhoz vegyésznek kell lenni. Ajánlom is tisztelt vállalkozó szellemű vegyész Kollégámnak. Hasonló készítmény nem kapható.

Kép helye Franciaországban, Clermont-Ferrandban 0,5-0,8 mm közötti méretfrakciójú dióhéj-őrleményt értékesít az AROMA-ZONE vállalkozás bőrtisztítási célra. Magában, szárazon is használható, de kozmetikai készítményekhez is keverhető. Zselébe, krémbe, olajba, tejbe. Nemcsak kézre, a testre is ajánlják.

Tisztítja, simává teszi a bőrt. Ebben a méretben a dióhéjszemcse már nem éles, hanem gömbölyded, sima felszínű, így a bőrt nem károsítja, de nagyon hatékony. További előnye, hogy nemcsak a felszínt tisztítja, hanem mélyebben is hat, a bőrt rugalmassá teszi, és serkenti a hámszövet hajszálereiben a vérkeringést.

Végül a dióhéjpor a benne levő hatóanyagoknak köszönhetően baktériumölő és gombaölő hatású is, ami a bőrápolásban külön előny.

Kép helye Sőt, gyerünk tovább. A dióhéjpor masszírozásra is jó. Nem magában, szárazon, hanem gyúrható, képlékeny agyagban. Az AROMA-ZONE cég kész, dióhéjporos masszírozó agyagot is árul, de házilag olcsóbb elkészíteni, a következő recept alapján.

Végy fehéragyagot, és gyúrd narancsvirág-vízzel, a kívánt állagúra. Búzacsíra kipréselt levével is összegyúrható. A lényeg a dióhéjpor, az agyag súlyának 1/6-a vagy 1/7-e. Körülbelül. A masszázs-hangulathoz természetesen a jó illat is hozzátartozik. A készen vásárolható masszázs-agyagban háromféle illat keverékét kapjuk. De fogadni mernék, hogy tisztelt, masszírozásra vágyó Kollégámnak megvan a saját kedvenc aromája, javaslom, azt használja. Az aromából néhány (10-20-30) cseppet kell az agyagba gyúrni. Az agyagot két használat között légmentesen zárt fóliában, edényben kell tartani, hogy ki ne száradjon.

Ha a dióhéjport magában, nem készítményben dörzsöljük bőrünkre, egy veszélyére fel kell hívnom a figyelmet.

Kép helye Óvakodjunk attól, hogy a dióhéjpor a szemünkbe kerüljön!

És tessék elképzelni, van olyan is, akinek még az ajurvéda se szent, hanem abból is üzletet csinál. Ajurvédikus tisztító szappant árul, darabját 27 dollárért, a mellékelt kép szerinti alapanyagokból. Van benne - természetesen - dióhéj, citrom, búza, rózsa, mandulaolaj. Ezek önmagukban mind nagyon jók. A cég nevét szándékosan nem jegyeztem meg.

Végül olyanok is vannak, akik a dióhéj-port bizonyos fűszerek hamisítására is használják. Dehát erről se tudok semmit, mert ez annyira titkos, hogy velem nem közölték a receptet.

---------------------------------------------- Fel------------------------------------- Tovább