Vázlat:
A Carya-fajok eredete
A Carya-diók közös jegyei
A Carya-diók megismert története
A Carya-diók gazdasági jelentősége
Carya aquatica
Carya cathayensis
Carya cordiformis - Bitternut hickory - Keserű hikori
Carya floridana
Carya glabra
Carya hunanensis
Carya illinoinensis - Pekándió
Carya kweichowensis
Carya laciniosa - Shellbark hickory - Rojtos kérgű hikori
Carya myristiciformis Nutmeg hickory - Szerecsendió-hikori
Carya ovalis
Carya ovata - Shagbark hickory - Fehér hikori
Carya pallida
Carya palmeri
Carya texana
Carya tomentosa - Mockernut hickory - Bolyhos hikori
Carya tonkinensis
A Carya-diók a mi diónk unokatestvérei.
Korábban a Carya nemzetséget Hicoreae-nek is nevezték, mivel a köznyelvben a nemzetség tagjait hikoridióknak mondják.
A tudományos Carya név ógörög eredetű, diót jelent. A mitológia szerint Carya Lakónia királyának, Dionnnak volt a lánya, és Dionízosz isten diófává változtatta.
A Carya-diók északmerikai, kisebb részben kínai eredetűek. Az északamerikaiak kontinens keleti felén, a prériövtől keletre élnek. 17 önálló faj tartozik közéjük, és 12 fajközi hibrid. Többségük diója fogyasztható, némelyik tényleg ízletes, pl. a pekándió.
A jelenleg érvényes tudományos rendszerezés szerint (1978 óta) a Carya nemzetséget három szekcióra osztják:
1. Sinocarya szekció. A kínai Carya-fajok tartoznak ide. Közös vonásuk, hogy csúcsrügyeikről hiányoznak a többi Carya-fajra jellemző rügypikkelyek, továbbá hogy levélkeszéleik simák.
C. cathayensis
C. hunanensis
C. kweichowensis
C. tonkinensis
A kínai Carya-fajok közös kínai neve shan he tao, szabad fordításban hegyi fehér dió.
A második és a harmadik szekcióba az északamerikai Carya-diók tartoznak.
2. Apocarya szekció. Ezeket mondják pekán-hikoriknak.
C. aquatica
C. cordiformis
C. illinoinensis
C. palmeri
3. Carya szekció. Ha mondhatni, ezek az „igazi” hikorik.
C. floridana
C. glabra
C. laciniosa
C. myristiciformis
C. ovalis
C. ovata
C. pallida
C. texana
C. tomentosa
Ha a pekán-hikorik és az igazi hikorik közötti különbséget keressük, annyit találunk, hogy az előbbiek csúcsrügyei legfeljebb hat rügypikkelyt tartalmaznak, amelyek éle tapintható, és nem fedik át egymást. Az igazi hikorik csúcsrügyén 6-12, egymást átfedő rügypikkely van. A botanikusok a rügypikkelyek számát a hideghez való alkalmazkodással magyarázzák.
Hikori-fajok téli rügyei Ohio-ból (C. laciniosa, cordiformis, glabra, tomentosa, ovata):
A további eltérések csak segéd-fogódzót adnak a fajcsoportok elkülönítéséhez, de nem mérvadóak. A pekán-hikorik levélkéinek száma 5-13, az igaziaké 5-9. A pekánok kopáncsán több „szárny” van. Ha dióikat keresztbevágjuk, az igazi hikoriknak nincs dupla fala vagy belső gerince, ami a dió alapjánál négy részre osztaná a belet. Bár ez a pekándiónál sincs meg. Az ázsiai Caryáknál is hiányzik a belső, dupla fal. Végül az összes pekán-hikori diploid (n=16) kromoszómaszámú, az igaziak diploidok vagy tetraploidok (n=32).
Barkavirágzat és nővirág:
A Carya-diók rajzos áttekintése 1873-ból:
Három Carya-faj diója Washington állam erdőiből: C. tomentosa, C. cordiformis, C. glabra.