Előző-------------------------------- Tartalomhoz----------------------------------- Következő

A DIÓ ROKONAI
Alfaroa, Annamocarya, Cyclocarya, Engelhardia,
Oreomunnea, Platycarya, Pterocarya fajok

Vázlat:
Alfaroa costaricensis
Alfaroa guanacastensis
Alfaroa hondurensis
Alfaroa manningii
Alfaroa mexicana
Alfaroa williamsii
Annamocarya sinensis
Cyclocarya paliurus
Engelhardia fajok
Engelhardia apoensis
Engelhardia hainanensis
Engelhardia parvifolia
Engelhardia philippinensis
Engelhardia roxburghiana
Engelhardia serrata
Engelhardia spicata
Engelhardia subsimplicifolia
Engelhardia zambalensis
Egyéb Engelhardiák
Oreomunnea mexicana
Oreomunnea pterocarpa
Platycarya strobilacea
Pterocarya fajok
Pterocarya fraxinifolia
Pterocarya hupehensis
Pterocarya macroptera
Pterocarya rhoifolia
Pterocarya stenoptera
Pterocarya tonkinensis
Pterocarya rehderiana
Ezek is rokonok lennének?

A felsorolt hét nemzetség tagjai mind a mi diónk unokatestvérei. Diótermésük olyan apró, hogy étkezési szempontból egyáltalán nem jön számításba.

Alfaroa fajok

Közép-Amerikai diófák. Trópusi hegyvidékek erdeinek lakói.

Guatemalában hegyi diófának (nogal de montana) mondják. Egyébként szokásos nevük gaulín, gabulín, gavilán.

Itt bemutatnak nekünk egy Alfaroa-fát:

Panamában is fényképeztek egy Alfaroa-diófát, de a pontos faji beazonosítását nem végezték el. Sajnos, nem mindenki botanikus.

Alfaroa costaricensis

Helyi nevei: gabulín, campano chile, chiciscua, gaulin, gavilán colorado, vagy kicsinyítve gavilancillo.

Costa Rica mindhárom jellemző tájegységén, a pacifikus, a karibi és a kettő között a vulkánikus Kordillerákban egyaránt előfordul. (És a New-York-i Botanikus Kert növénygyűjteményében, ahonnan a következő képek származnak.) Nevétől eltérően nemcsak Costa Ricában lakik, hanem Középamerikán végig, Mexikótól Kolumbiáig. A következő kép Panamában készült.

Trópusi, csapadékos éghajlatot igényel, évi 1500-2000 mm-t, és állandóan legalább 15-20 C° meleget. Az árnyékot nem bírja.

Képei:

No, ezek elég gyenge képek voltak, nem jellemzőek. Persze, kinagyíthatók. A következő képen talán jobban látszik.

Törzse, kérge:

Ez a fa hegyi erdőségek lakója, 600 m-től felfelé, akár 2600 m-ig is. Nemcsak őserdőben lakik, hanem művelt erdőben, erdő szélén, útszélen is. Fő hasznosítási iránya szép faanyaga. Bútorfa, épületfa.

Bár növekedése lassú, 30 m-re megnő. A 15-20 m-es fa törzsátmérője 25-60 cm. Törzse világosabb-sötétebb lehet. A törzsön sok új, kitörő hajtást tud hozni. Hajtása szőrös.

Levelei páratlanul, szárnyasan összetettek. Levélkéi hosszasak, alapjukon lekerekítettek, csúcsosak. Levele sima, fényes, csillogó, alul világoszöld, fehéres, szőrös. A levélfonák szőrössége jellemző a fajra. Hajtásnak induló zsenge levelei ibolyaszínűek.

Nővirágai zöldek, világos zöldek, bőségesek. Hosszú füzéren ülnek. Magházuk barnászöld. Négy sziromlevél veszi körül a meglehetősen kis bibét, amelynek kétfelé nyíló lemeze hamar megbarnul.

Hímvirágú barkáiból akár tíz is lehet egy csoportban.

Kevés termése éretlenül zöld, halványzöld.

Termő hajtása néhány képen:


Diója apró, hosszúkás. Kis kopáncsnyélen érik. A dió 1,6-2,5 cm hosszú, 1,4-1,6 cm széles. Kemény, vastag, barna burok védi.

Csírázó diói:

Alfaroa guanacastensis

A Costa Rica-i Guanacasta tartományról kapta nevét, ahol leginkább terem, de Alajuela tartományban is jelentős számban fordul elő.

A Santa Maria és a Tenorio vulkánok őserdővel borított oldalán található jelentős számban, 300-1800 m-es magasságban. A Monteverde rezervátumban is látható. A rezervátum térképe:

A folyópartot is szereti.

A fa mintegy 20-25 m magasra nő, az ilyen magas fa törzsátmérője kb. 50-80 cm. Leírtak már 150 cm törzsátmérőjű példányt is. Szabadban, pl. legelőn 30 m-esre is nőhet. Napfényes helyen törzse rövid, ágai alacsonyan indulnak.

Kérge sötétszürke, vagy piros-barna, sűrű, lencseszerű foltokban, a kéreg belül világos rózsaszín.

Faanyaga fehér, a geszt színe rózsaszín.

Levelei összetettek, de a diófajok többségétől eltérően nem szárnyasak, hanem levélkéi a levélnyélen rendszertelenül állnak. A levélkék intenzív zöldek, hosszúkásak, enyhén hajlottak, rövid levélkenyélen ülnek. A levelek fonákja szürkés-fehéres, szőrös.

Virágai csak az alsóbb ágakon nyílnak, a vesszők végén. Kávébarnás-zöldes színűek. Illatuk a gardénia-virágéra hasonlít, erős, elbűvölő. Barkái hármas-négyes csoportokban nyílnak.

Termését csoportosnak mondják. 2-4 cm méretű diótermés, lapos gerincekkel a termés aljától a csúcsáig. Éretlen termése kerek, zöld, világosan pontozott (fehér, világos kávészín vagy sárgászöld pontokkal).

Kemény héjú. Húsa keserű.

Magról szaporodik. Csemetéje csenevész. Az első két lomblevele nem összetett, hanem egyszerű levél, egymással átellenben állnak.

Ha arra járnak, a Tenorio vulkán délnyugati lejtőjén található a Tenorio Hacienda, amelyhez két legelő tartozik. A felső legelő fölött, az őserdő szélén található a fajnak egy szép példánya, 1100 m magasan. El ne mulasszák megnézni! Kérem, utána mondják el nekem is, hogy nézett ki!

Alfaroa hondurensis

Erről a fáról csak annyit tudok, hogy egy példánya Hondurasban, a Celaque Nemzeti Parkban látható, 1800-1900 m magasságban.

Egy másik példánya pedig Honduras Santa Barbara megyéjében, a Mochito bányához vezető úton El Sauce falu mellett, a Yojoa tónál, közvetlenül az út mellett, 1200 m magasságban. Ez a fa 24 m magas, a faanyaga rózsaszín. Hát, jó lenne látni!

Ha tisztelt Kollégám előbb jár arra, mint én, sziveskedjen lefényképezni, és a képét nekem elküldeni!

Alfaroa manningii

Costa Rica-ban fordul a hegyeken, 300-1500 m-es magasságban, viszonylag szűk termőhelyen, leginkább a Rio Platanillo mentén. Termőhelye szinte azonos a szintén rokon Oreomunnea pterocarpa termőhelyével.

30-35 m-re nő, törzsátmérője 40-80, legfeljebb 90 cm. Törzsén alul kisebb-közepes támgyökereket fejleszt. Kérge kívül barnás-pirosas, apró kéregpikkelyekkel, a kéreg belső része narancssárga. Faanyagának külső része fehér, belső része rózsaszínű.

Levélzete párosan álló levélkékből áll, amelyek száma 8-12, vagy több, 18-ig. Egy levél akár 3 m hosszú is lehet. Levele sötétzöld, nagyon bőrszerű. Fonákja matt, világoszöld. Az A. guanacastensis-től leginkább levele különbözteti meg. Hosszabb is, és a levélkék száma is több.

A dió csírázása után az első két levél egyszerű levél, csak a többi összetett.

Bőven virágzik, zöld, sárgászöld virágokat. Nővirág-füzére felálló, 40-50 virágot is tartalmazhat. Barkája mintegy 18 cm-es, csüngő. Barkái egyesével is fejlődhetnek, de csoportosan is, legfeljebb tizes csoportban.

Éretlen termése zöld. Diója gömbölyded, nyomott gömbalakú, 3 cm hosszú, 3,5 cm széles, erősen bordázott, 8-12 éles bordával. Éretten kávé-sárga színű. (Az A. guanacastensis termése megnyúlt gömb alakú.)

Alfaroa mexicana

Ritka, védett fa. Mexikóban Chiapas, Oaxaca és Veracruz tartományokban fordul elő, a Yucatan félszigeten az El Triunfo bioszféra rezervátumban is található.

Őserdőben él, 800-2000 m közötti magasságban.

Annyira védik, hogy még növénygyűjteménybe se szabad gyűjteni.

Azért egy példányt mégis sikerült szerezni:

Fényképezni viszont szabad. Két kép a lombozatáról, terméséről:

8-12 m magas fa. Hajtásai csupaszok, vagy mérsékelten szőrözöttek.

Levelei szembenállók, vagy közel szembenállók. A levél felszíne sima. A levélkék 5-11 cm hosszúak, 1,5-3 cm szélesek. Alakjuk (megnyúlt) elliptikus. A levélkék kis nyéllel kapcsolódnak a levélnyélhez, szélük sima. A levélkék szabályos csatlakozása a levélnyélhez jelenti a fajmeghatározó jelleget az Alfaroa guanacastensis-től.

Nővirágai 12 cm-es füzéren nyílnak. Diója 3-5 cm-es.

Costa Rica San José és Puntarenas tartományában vannak példányai. Előfordul a San Martin Vulkán Bioszféra Rezervátumban is.

Costa Rica-i példányait a piros pontokkal jelzett helyeken lelték fel.

Alfaroa williamsii

Costa Ricán kívül Nicaraguában is megtalálható, 1000 m fölött, 2300 m-ig.

15-20 m magas, trópusi őserdei diófaj. Törzsátmérője 40-60 cm.

Élőhelyén közönségesen elterjedt fa, erdőszélen, út mentén is nő.

Bár trópusi fa, lombja az egész fán egyszerre újul. Fiatal hajtása halványzöld. Levele a fonákján valamivel világosabb.

Virágát sokfélének leírták, ki hogy látta: zöld, sötétzöld, zöldes-pirosas, vagy zöldes, rózsaszín beütésekkel, még olyan is volt, aki arany levélkékkel látta.

Termése éretlenül világoszöld, zöld. Száraz termése apró, sötét színű, gömbölyded, sima.

Fel
Tovább